/ Liget

A fiatalok világa tele van kérdésekkel, kihívásokkal és változásokkal. Az egyik olyan eszköz, amelyen keresztül kifejezhetik érzéseiket, gondolataikat, az a slam poetry.

A felnőtté válás folyamata elkerülhetetlen. A életkorunk azonban nem jár automatikusan azzal, hogy felnőttek lettünk, sokan a késő huszas, akár harmincas éveikben érnek meg erre. Felmerül tehát a kérdés: mikor nem késő felnőni? Filmajánló.

„Élettelen dolgokat kelt életre” a mozgás által a csíkszeredai Hátszegi Zsolt animátor, aki a szakma rejtelmeibe, a kreatív munkafolyamatokba is bevezet Mesterségem címere sorozatunk új részében.

Nincs két egyforma székely kapu, hiszen minden darab egyedi, és tájegységenként eltérő motívumokkal készül. A fafaragó mesterek, mint a székelyudvarhelyi Benczédi László, nemcsak kapukat alkotnak, hanem hidakat is építenek a múlt és a jövő között.

A szénégetés nemcsak munka, hanem egy életforma – vallja Jakab Jolán, aki már 25 éve gyakorolja a kihalófélben lévő mesterséget, példát mutatva a hagyományos szakmák fontosságáról.

Milyen különbségeket, esetleg átfedést tapasztalhatunk, ha két különböző vallású és eltérő hagyományokkal rendelkező településről származó személy évek óta együtt köszönti az új évet? A Balázs-Bécsi házaspárhoz kopogtattunk be.

Hosszú, külföldön töltött évtizedek után hazatért szülővárosába, Kézdivásárhelyre, majd Csernáton határában létesített egy gyümölcsöst Szabó Kálmán. Több mint hétszáz fa vár itt arra, hogy termésével meghálálja a gondozást.

Székelyföld varázslatos tájainak és gazdag kultúrájának része a vasúthálózat fejlődése is, amely a 19. század végén érte el Marosvásárhelyt, Szászrégent és Székelyudvarhelyt.

A mentőkutyák és kiképzőik közötti kapcsolat rendkívüli. A kölcsönös tisztelet és hűség jegyében valódi csapatként dolgoznak együtt, hogy eltűnt személyeket kutassanak fel, bajba jutott embereket találjanak meg, és életeket mentsenek.

„Mint akik negyven évet kalitkába voltak zárva, majd hirtelen kiengedték. Egy madár sem merne kirepülni” – idézte 1989 decemberének karácsonyi hangulatát nagymamám.

Mit tudunk az irodalomba belopózott karácsonyról? Milyen meghatározó versek és prózaszövegek mutatják be az erdélyi téli ünnepet? S hogyan tud korrajzként szolgálni egy-egy téli, karácsonyi mű? Balázs Imre József irodalmárral beszélgettünk.

Meghitt, békés hangulat árasztja el a teret, amint megszólal a zene. „Mint a hegymászók egy út után, mi is visszatérünk ilyenkor, és amit a külvilág lerombolt, visszaépítjük belülről” – vallja Gagyi Dénes régizenész és hangszerkészítő.

Karácsonykor minden család asztalán ott van a bejgli, de a hagyományos ízek mellett idén megjelenik néhány újdonság is.

Ugyanabból a szögből, ugyanolyan képkivágással, ugyanolyan fókusztávolságú objektívvel fényképezte újra édesapja ötven évvel ezelőtt Gdańskban készült fotóit Szentes Zágon. Ezekből a képekből jött létre az egyik legszemélyesebb kiállítása GDAŃSK50 címmel.