
1966, Magyarország, Szigliget, Esterházy kastély, az Alkotóház parkja, szemüveggel, svájci sapkában Fekete István író.
Fotó: Fortepan/Hunyadi József
Jókai Mór után a legnépszerűbb magyar írónak tartják, könyvein nemzedékek nőttek fel. Néhány évtizede kevés olyan magyar család volt, amelynek könyvtárából hiányzott volna a Bogáncs, a Tüskevár vagy a Téli berek. Az Erdélyi Napló e heti számában Fekete Istvánra emlékeznek.
2020. január 30., 10:212020. január 30., 10:21
2020. január 30., 17:362020. január 30., 17:36
Fekete István 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén. Életének első tíz évét töltötte szülőfalujában, s ez meghatározta későbbi életét is. Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerű, de értékes embereit. Nagy hatással volt rá apai nagyanyja – akivel egy szobában lakott –, valamint édesanyja, akik melegszívű szeretetükkel ellensúlyozták apja vasszigorát. Szülőfalujában ismerte meg Puska András uradalmi csőszt, akiről később Matula bácsi alakját mintázta – Fekete regényei egyébként is tele vannak az életből ihletett figurákkal.
Fekete István nem volt tanult író, hanem született tehetség. Diákévei után katonasorban és akadémistaként írogatott, de ezek az írások csak rövid vázlatok voltak.
Először verssel jelentkezett 17 évesen, és noha költő is volt – 168 verse ismert –, e területen nem tett szert különösebb elismertségre. Ennek talán az lehet az oka, hogy remek ifjúsági regényeket, vadásztörténeteket írt, ezek népszerűsége és hiánypótló mivolta messze meghaladta versei ismertségét.
Írói pályafutásáról bővebben a Székelyhon napilap január 30-i Erdélyi Napló kiadványában olvashatnak.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!