
1966, Magyarország, Szigliget, Esterházy kastély, az Alkotóház parkja, szemüveggel, svájci sapkában Fekete István író.
Fotó: Fortepan/Hunyadi József
Jókai Mór után a legnépszerűbb magyar írónak tartják, könyvein nemzedékek nőttek fel. Néhány évtizede kevés olyan magyar család volt, amelynek könyvtárából hiányzott volna a Bogáncs, a Tüskevár vagy a Téli berek. Az Erdélyi Napló e heti számában Fekete Istvánra emlékeznek.
2020. január 30., 10:212020. január 30., 10:21
2020. január 30., 17:362020. január 30., 17:36
Fekete István 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén. Életének első tíz évét töltötte szülőfalujában, s ez meghatározta későbbi életét is. Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerű, de értékes embereit. Nagy hatással volt rá apai nagyanyja – akivel egy szobában lakott –, valamint édesanyja, akik melegszívű szeretetükkel ellensúlyozták apja vasszigorát. Szülőfalujában ismerte meg Puska András uradalmi csőszt, akiről később Matula bácsi alakját mintázta – Fekete regényei egyébként is tele vannak az életből ihletett figurákkal.
Fekete István nem volt tanult író, hanem született tehetség. Diákévei után katonasorban és akadémistaként írogatott, de ezek az írások csak rövid vázlatok voltak.
Először verssel jelentkezett 17 évesen, és noha költő is volt – 168 verse ismert –, e területen nem tett szert különösebb elismertségre. Ennek talán az lehet az oka, hogy remek ifjúsági regényeket, vadásztörténeteket írt, ezek népszerűsége és hiánypótló mivolta messze meghaladta versei ismertségét.
Írói pályafutásáról bővebben a Székelyhon napilap január 30-i Erdélyi Napló kiadványában olvashatnak.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
szóljon hozzá!