
Bátor Botond 1990-ben lépett be a pálos rendbe, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá
Fotó: Veres Nándor
Kik a pálos szerzetesek, milyen ünnepeik vannak, milyen a pálosok szellemisége, hogyan töltik napjaikat, és hogyan tértek vissza Hargitafürdőre? Néhány kérdés, amelyre Bátor Péter Botond pálos szerzetes, a hargitafürdői rendház vezetője válaszol a Székelyhon napilap hétfői Hit-vallás mellékletében.
2020. február 17., 11:302020. február 17., 11:30
2020. február 17., 15:422020. február 17., 15:42
Bátor Botond pálos atya 1986-ban érettségizett a kecskeméti piarista gimnáziumban, majd ezt követően egy évig civil teológiát tanult Budapesten. Mint mondja, igazából a katonaság ideje alatt fogalmazódott meg benne, hogy szerzetes szeretne lenni. Végül a pálos rendbe 1990-ben lépett be, ekkor vette fel a Botond nevet, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá.
„A legnagyobb öröm számomra az a testvéri közösség, amely összetartja a Magyar Pálos Rendet, sőt az egész világon lévő pálosokat. Jó a kapcsolat közöttünk, jó érzés tudni, hogy ennyi jó pálos van a világon.
A kihívások közé tartozott, hogy a pálosokat nem mindenki rajtunk keresztül ismerte meg, egyesek ugyanis szívesen felhasználták a pálos rendet saját vallási elképzeléseik megfogalmazására, legyen szó ősmagyar hitről, vagy reinkarnációról, vagy másról. Holott mindezeknek semmi köze nincs a pálos szellemiséghez, hiszen mindig a római katolikus egyházon belül működő szerzetesrend voltunk.
Erdélyben a hargitafürdői letérőnél lévő Hármas keresztnél tartanak évente motoros áldást
Fotó: Iochom Zsolt
Rájöttünk, hogy nem vehetjük fel ezekkel a kesztyűt, ezért inkább arra törekedtünk, hogy az emberek először rajtunk keresztül ismerjék meg a pálos rendet” – magyarázza az atya, amikor a kihívásokról kérdezik.
A teljes cikket a hétfői Székelyhon napilap mellékletében találják meg.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!