
Bátor Botond 1990-ben lépett be a pálos rendbe, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá
Fotó: Veres Nándor
Kik a pálos szerzetesek, milyen ünnepeik vannak, milyen a pálosok szellemisége, hogyan töltik napjaikat, és hogyan tértek vissza Hargitafürdőre? Néhány kérdés, amelyre Bátor Péter Botond pálos szerzetes, a hargitafürdői rendház vezetője válaszol a Székelyhon napilap hétfői Hit-vallás mellékletében.
2020. február 17., 11:302020. február 17., 11:30
2020. február 17., 15:422020. február 17., 15:42
Bátor Botond pálos atya 1986-ban érettségizett a kecskeméti piarista gimnáziumban, majd ezt követően egy évig civil teológiát tanult Budapesten. Mint mondja, igazából a katonaság ideje alatt fogalmazódott meg benne, hogy szerzetes szeretne lenni. Végül a pálos rendbe 1990-ben lépett be, ekkor vette fel a Botond nevet, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá.
„A legnagyobb öröm számomra az a testvéri közösség, amely összetartja a Magyar Pálos Rendet, sőt az egész világon lévő pálosokat. Jó a kapcsolat közöttünk, jó érzés tudni, hogy ennyi jó pálos van a világon.
A kihívások közé tartozott, hogy a pálosokat nem mindenki rajtunk keresztül ismerte meg, egyesek ugyanis szívesen felhasználták a pálos rendet saját vallási elképzeléseik megfogalmazására, legyen szó ősmagyar hitről, vagy reinkarnációról, vagy másról. Holott mindezeknek semmi köze nincs a pálos szellemiséghez, hiszen mindig a római katolikus egyházon belül működő szerzetesrend voltunk.
Erdélyben a hargitafürdői letérőnél lévő Hármas keresztnél tartanak évente motoros áldást
Fotó: Iochom Zsolt
Rájöttünk, hogy nem vehetjük fel ezekkel a kesztyűt, ezért inkább arra törekedtünk, hogy az emberek először rajtunk keresztül ismerjék meg a pálos rendet” – magyarázza az atya, amikor a kihívásokról kérdezik.
A teljes cikket a hétfői Székelyhon napilap mellékletében találják meg.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
szóljon hozzá!