Bátor Botond 1990-ben lépett be a pálos rendbe, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá
Fotó: Veres Nándor
Kik a pálos szerzetesek, milyen ünnepeik vannak, milyen a pálosok szellemisége, hogyan töltik napjaikat, és hogyan tértek vissza Hargitafürdőre? Néhány kérdés, amelyre Bátor Péter Botond pálos szerzetes, a hargitafürdői rendház vezetője válaszol a Székelyhon napilap hétfői Hit-vallás mellékletében.
2020. február 17., 11:302020. február 17., 11:30
2020. február 17., 15:422020. február 17., 15:42
Bátor Botond pálos atya 1986-ban érettségizett a kecskeméti piarista gimnáziumban, majd ezt követően egy évig civil teológiát tanult Budapesten. Mint mondja, igazából a katonaság ideje alatt fogalmazódott meg benne, hogy szerzetes szeretne lenni. Végül a pálos rendbe 1990-ben lépett be, ekkor vette fel a Botond nevet, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá.
„A legnagyobb öröm számomra az a testvéri közösség, amely összetartja a Magyar Pálos Rendet, sőt az egész világon lévő pálosokat. Jó a kapcsolat közöttünk, jó érzés tudni, hogy ennyi jó pálos van a világon.
A kihívások közé tartozott, hogy a pálosokat nem mindenki rajtunk keresztül ismerte meg, egyesek ugyanis szívesen felhasználták a pálos rendet saját vallási elképzeléseik megfogalmazására, legyen szó ősmagyar hitről, vagy reinkarnációról, vagy másról. Holott mindezeknek semmi köze nincs a pálos szellemiséghez, hiszen mindig a római katolikus egyházon belül működő szerzetesrend voltunk.
Erdélyben a hargitafürdői letérőnél lévő Hármas keresztnél tartanak évente motoros áldást
Fotó: Iochom Zsolt
Rájöttünk, hogy nem vehetjük fel ezekkel a kesztyűt, ezért inkább arra törekedtünk, hogy az emberek először rajtunk keresztül ismerjék meg a pálos rendet” – magyarázza az atya, amikor a kihívásokról kérdezik.
A teljes cikket a hétfői Székelyhon napilap mellékletében találják meg.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!