
Bátor Botond 1990-ben lépett be a pálos rendbe, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá
Fotó: Veres Nándor
Kik a pálos szerzetesek, milyen ünnepeik vannak, milyen a pálosok szellemisége, hogyan töltik napjaikat, és hogyan tértek vissza Hargitafürdőre? Néhány kérdés, amelyre Bátor Péter Botond pálos szerzetes, a hargitafürdői rendház vezetője válaszol a Székelyhon napilap hétfői Hit-vallás mellékletében.
2020. február 17., 11:302020. február 17., 11:30
2020. február 17., 15:422020. február 17., 15:42
Bátor Botond pálos atya 1986-ban érettségizett a kecskeméti piarista gimnáziumban, majd ezt követően egy évig civil teológiát tanult Budapesten. Mint mondja, igazából a katonaság ideje alatt fogalmazódott meg benne, hogy szerzetes szeretne lenni. Végül a pálos rendbe 1990-ben lépett be, ekkor vette fel a Botond nevet, örök fogadalmat pedig 1994-ben tett, ekkor szentelték pappá.
„A legnagyobb öröm számomra az a testvéri közösség, amely összetartja a Magyar Pálos Rendet, sőt az egész világon lévő pálosokat. Jó a kapcsolat közöttünk, jó érzés tudni, hogy ennyi jó pálos van a világon.
A kihívások közé tartozott, hogy a pálosokat nem mindenki rajtunk keresztül ismerte meg, egyesek ugyanis szívesen felhasználták a pálos rendet saját vallási elképzeléseik megfogalmazására, legyen szó ősmagyar hitről, vagy reinkarnációról, vagy másról. Holott mindezeknek semmi köze nincs a pálos szellemiséghez, hiszen mindig a római katolikus egyházon belül működő szerzetesrend voltunk.
Erdélyben a hargitafürdői letérőnél lévő Hármas keresztnél tartanak évente motoros áldást
Fotó: Iochom Zsolt
Rájöttünk, hogy nem vehetjük fel ezekkel a kesztyűt, ezért inkább arra törekedtünk, hogy az emberek először rajtunk keresztül ismerjék meg a pálos rendet” – magyarázza az atya, amikor a kihívásokról kérdezik.
A teljes cikket a hétfői Székelyhon napilap mellékletében találják meg.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!