Ősbemutatóval érkezik a CentriFUGA – középpontban a Kájoni-kódex

A bázis ugyan a FUGA, ám egyes produkciók ellátogatnak más helyekre, így például Erdélybe is. A korábbi években lezajlott sikeres erdélyi koncertkörutak folytatásaként 2024-ben a csapat ismét útnak indul, ezúttal Csíkszeredában, Kolozsváron és Nagyváradon mutatják be műsorukat, amely a turnét követően Budapesten is felcsendül. Alaptematikának kifejezetten erdélyi témát választottak, a sokak számára oly kedves Kájoni-kódexet, a régóta tervezett, tiszteletteljes zenei kincs mikroszkopikus analízisének színpadra helyezése mellett, direkt és indirekt módon a helyi kulturális erőket megszólítva, a budapesti új zene külhoni missziójának közös konceptuálása valamint létrehozása kapcsán. Minden új zenemű reflexió a kódexre, avagy konkrét továbbgondolása egyes benne lelhető két- vagy többszólamú kompozíciónak – olvasható a csoportosulás közleményében.

Olyan nemigen fordult elő, hogy régebbi műsort előadjunk Budapesten, olyan viszont igen, hogy megjárattuk az adott műsort vidéken. A kortárs zenének ez a sajátossága, hogy bemutatjuk, ezt követően pedig nincs utóélete, esetleg, ha operabemutatóról van szó, akkor azt még műsorra tűzik. A kamarazenében – főleg ilyen szervezett módon, ahogy a CentriFUGA működik – mindig megyünk tovább a következő állomásra. Bizonyos darabokat akkor tűzünk néha még műsorra, ha a koncepció megkívánja az adott műsorban. De teljes műsorokat nem, csak, ha vidékre visszük. A mostani erdélyi turnénak a sajátossága, hogy most itt lesz az ősbemutató, és ez a műsor lesz újból Budapesten.”

Kérdésünkre, hogy mi történik a kortárs zeneművekkel az ősbemutatók után, Kedves Csanád rámutatott, van, hogy kéri egyik-másik rádió, hogy küldjenek be kottát, de ez már egyénileg történik, nem kapcsolódik a CentriFUGA szervezett működéséhez. Ugyanakkor van, hogy szintén egyénileg lemezkiadásra pályáznak, de a leggyakoribb, hogy saját maguk felvételt készítenek, és hangzóanyaként megmarad az adott mű. „Egyes daraboknak van úgy utóélete, hogy egyes előadók valamilyen műsorba be akarják tenni, mert bizonyos alkalomból egy darabot odaillőnek találnak. De nem ez a jellemző.

Rengeteg ilyen szerzőről tudunk, hogy a fiókjából előkerült még csomó minden és ennek nagyon örvendtek a zenetudósok. Lehet, hogy kevesen tudják, de például Schubertnek összesen két szimfóniáját mutatták be életében, hét szimfóniáját egyáltalán nem. És ma a koncerttermekben sokat játsszák. Tehát, nem baj, ha egy darab bekerül a fiókba, mert annak bármikor lehet még feltámadása.”

Ha valaki végiglapozza a műsorunk kottáját analitikus szemmel és összehasonlítja a Kódex darabjaival, azonnal észreveszi, hogy mi honnan lett átemelve. Ez egy létező dolog, régen olyannyira létezett, hogy maguk a kortársak emeltek át egy-egy témát egymástól. Például Bach néha Vivaldi témákat írt meg, igaz, teljesen más dolgot csinált belőle, de ez elfogadott volt. Itt nem ennyire konkrétan érhető tetten, ritkán fogjuk hallani ezt a fajta konkrétságot, de azért helyenként hallható lesz. Ez egy nagyon szép, színes műsor, különböző hangszerösszeállításokkal, változatos, vegyes és el fog hangzani egy-két darab a Kájoni-kódexből is” – összegzett a zeneszerző.