Nem csupán költőfeleség: Szendrey Júlia

A mű érdekességek és irodalmi különlegességek sorozatából tevődik össze. Olyan verseket találunk a kötetben, amelyeket még soha nem olvashatott a nagyközönség, ugyanis Szendrey Júlia összes költeményét tartalmazó könyv korábban még nem született. Mindemellett, a költőnő versei nemcsak nyomtatott formában olvashatóak, hanem a kéziratok másolatai is helyet kaptak a könyvben – az eredeti változatok többsége a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában, illetve az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában találhatóak meg.

Nemcsak a  munkásságát ismerhetjük meg a könyv által (talán azt is kevesen tudják róla, hogy először általa lettek olvashatóak Hans Christian Andersen meséi is magyar fordításban), hanem mint nőt is.

Habár így Júlia portréjának van egy kis avatar beütése, mégis épp ezért figyeltem fel rá, és utólag egyáltalán nem bánom, hiszen ennek a kötetnek helye van a könyvespolcomon, és igen… valahol Petőfi verseskötetei mellett.

A könyv másik különlegessége, hogy a költőnő verseiből és versfordításaiból kitűnik, hogy az adott korban több nyelven beszélő, tanult nő volt Szendrey Júlia. Francia gyermekvers-fordítása A madár és gyermekek címmel olvasható, illetve német nyelvű háromoldalas versét is közlik a kötetben. A melléklet alatt megjegyzésként olvasható, hogy e versnek nincsen még magyar fordítása, és pontosan abból a célból közölték, hogy műfordítók esetlegesen lefordíthassák. Ezek ezek miatt az apró különlegességek miatt is lehet ez a kötet kincs nemcsak egy gyűjtő számára, hanem az olyan magamféle olvasók számára is, akiknek érték az irodalom.

A szövegből csak úgy árad a mélabú, a szomorúság és az emlékek fájdalmának felidézése, amely hangulat Júlia verseire is igencsak jellemző.

Életében sokan nem szerették Júliát, öltözködése, rövid hajviselete és irományai révén kitűnt a női társadalomból. Mégsem jelenthető ki róla, hogy feminista elveket vallott – olvashatjuk Raffay Andrea egyik tanulmányában. Ugyanis „a nőket ért igazságtalan megkülönböztetés, a nők házasságon belüli alárendelt helyzete ellen jogosan felmerülő, a nővédelemmel kapcsolatos gondolatokat fogalmazott meg, melyek nem keverendők össze a baloldali feminizmus gondolataival.” Bár teljes mértékben támogatta első férjét a szabadságharc idején és ő is részt vett különböző gyűléseken, megmozdulásokon, ennek ellenére sokan vádolták őt Petőfi halála miatt.

– mutat rá a szerző a szabadságharcról írt tanulmányában.

És talán azt is kevesen tudják, hogy az első nemzeti színű kokárdát, amely az erő, a hűség és a remény színeiben pompázik, Szendrey Júlia készítette és tűzte Petőfi Sándor mellére. Összességében, egy olyan nő életéről és munkásságáról olvashattam és tanulhattam, akinek sokat köszönhetünk nem csak a magyar irodalom terén, hanem a nemzeti kokárdánk jelképe kapcsán is.