
Az 1984-es Eb-győztes francia válogatott mezére hajazott az 1998-as és a jelenlegi első számú szerelésük is, a piros csíkkal a közepén
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
Az olaszok kékben, a hollandok narancssárgában, a németek fehérben lépnek pályára, holott ezeket a színeket nem tartalmazza a nemzeti zászlójuk, amelyből a legtöbb esetben kiindul egy nemzeti futballszerelés színe. Milyen üzenetet hordoznak a válogatottak mezei? Felszereléstörténeti érdekességekről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2021. június 29., 11:022021. június 29., 11:02
A labdarúgó Európa-bajnokságok elindulásakor, az 1960-as franciaországi tornán már megszokott szereléseikben pompáztak a részt vevő válogatottak, azonban az évtizedek folyamán ezen a téren is rengeteget fejlődött, illetve változott a labdarúgás.
Egy példa: a vörös, piros szín állítólag félelmet kelt az ellenfélben, és a pirosban játszó csapatok sikeresebbek. Ezt az is alátámasztja talán, hogy három nagy angol csapat (Liverpool, Manchester United, Arsenal) alapszíne is vörös, sőt Liverpoolban a hatvanas években Bill Shankly a fehér nadrág helyett is vöröset javasolt. De ugyanezt megtette Jürgen Klinsmann szövetségi kapitányként a német válogatottnál (a klasszikus fehér-fekete szerelés helyett pirosba öltöztek) és Hans Krankl az osztrákoknál.
Erre a legklasszikusabb eset a francia válogatott: a kék-fehér-piros lobogóból kiindulva a mez kék, a nadrág fehér, a sportszár piros – volt egykoron, mert az utóbbi évtizedekben ez is felborult, illetve változott. Az ember néha csak kapkodja a fejét, hogy egy-egy válogatott csapat hogyan tudott „ilyen” vagy „olyan” szerelést kapni egy-egy nagy tornára, de hát ízlések és pofonok. Mindenesetre a francia az egyik olyan csapat, amelynek a meze mindig kék (a váltó fehér), és néha utalások vannak korábbi olyan szerelésekre, amelyekben nagy sikert ért el az adott válogatott.
Minderről bővebben az Erdélyi Sport június 29-ei lapszámában olvashatnak.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!