
Az 1984-es Eb-győztes francia válogatott mezére hajazott az 1998-as és a jelenlegi első számú szerelésük is, a piros csíkkal a közepén
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
Az olaszok kékben, a hollandok narancssárgában, a németek fehérben lépnek pályára, holott ezeket a színeket nem tartalmazza a nemzeti zászlójuk, amelyből a legtöbb esetben kiindul egy nemzeti futballszerelés színe. Milyen üzenetet hordoznak a válogatottak mezei? Felszereléstörténeti érdekességekről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2021. június 29., 11:022021. június 29., 11:02
A labdarúgó Európa-bajnokságok elindulásakor, az 1960-as franciaországi tornán már megszokott szereléseikben pompáztak a részt vevő válogatottak, azonban az évtizedek folyamán ezen a téren is rengeteget fejlődött, illetve változott a labdarúgás.
Egy példa: a vörös, piros szín állítólag félelmet kelt az ellenfélben, és a pirosban játszó csapatok sikeresebbek. Ezt az is alátámasztja talán, hogy három nagy angol csapat (Liverpool, Manchester United, Arsenal) alapszíne is vörös, sőt Liverpoolban a hatvanas években Bill Shankly a fehér nadrág helyett is vöröset javasolt. De ugyanezt megtette Jürgen Klinsmann szövetségi kapitányként a német válogatottnál (a klasszikus fehér-fekete szerelés helyett pirosba öltöztek) és Hans Krankl az osztrákoknál.
Erre a legklasszikusabb eset a francia válogatott: a kék-fehér-piros lobogóból kiindulva a mez kék, a nadrág fehér, a sportszár piros – volt egykoron, mert az utóbbi évtizedekben ez is felborult, illetve változott. Az ember néha csak kapkodja a fejét, hogy egy-egy válogatott csapat hogyan tudott „ilyen” vagy „olyan” szerelést kapni egy-egy nagy tornára, de hát ízlések és pofonok. Mindenesetre a francia az egyik olyan csapat, amelynek a meze mindig kék (a váltó fehér), és néha utalások vannak korábbi olyan szerelésekre, amelyekben nagy sikert ért el az adott válogatott.
Minderről bővebben az Erdélyi Sport június 29-ei lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!