Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra
A Márton Áron-szoborcsoport Csíkszeredában
Fotó: Gecse Noémi
Mit tett Márton Áron az erdélyi kultúráért? Mit értett népnevelésen a püspök, és mit értünk ma ezalatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs Enikő művészettörténész és Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója a magyar kultúra napja alkalmából szervezett előadáson.
Nagy Lilla
2025. január 21., 13:192025. január 21., 13:19
2025. január 21., 13:372025. január 21., 13:37
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, január 21-én 18 órától, egyfajta ráhangolódásként a magyar kultúra napjára, egy, a Márton Áron személye, tettei, gondolatai köré felépülő ünnepségre várják az érdeklődőket a csíkszeredai Márton Áron Kulturális Központba (Mihai Eminescu utca 3/A).
Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye
Az est folyamán Hegedűs Enikő művészettörténész Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra viszonyáról tart előadást. „Enikő felrajzol egy szélesebb tablót arról, hogy a püspök hosszú élete során, a fiatalabb korától kezdve egészen addig, hogy idős püspökként – amikor például az egyik ilyen nagy gesztusaként a szárhegyi művésztelep részére engedélyezte a ferences kolostor használatát –, mi mindent tett. Hogy miért tartotta fontosnak, illetve népszerűsíteni is, miben látta a kultúra erejét” – fogalmazott Lázár Csilla, amikor arról kérdeztük, hogy mi várható a keddi eseményen.
Hegedűs Enikő
Fotó: Péter Beáta
Lázár Csilla előadásának témája a népnevelés, „ahogy Márton Áronék ezt az 1930-as évek elején megfogalmazták”. Az előadó végigveszi a Márton Áron által felvázolt népnevelési koncepciónak a főbb momentumait, azt, hogy mit látott a népnevelés fő feladatának, hogy hogyan látta, hogy ez kinek a feladata, és ezeket hogyan lehetne megvalósítani.
„Abban bízom, hogy a hallgatóság körében többen lesznek, akik most fogják először kézbe ezt a két példányt az Erdélyi Iskola folyóiratból. Rávilágítok arra is, hogy hogyan szerkesztették ezt a lapot, milyen elvek mentén, milyen rovatok voltak benne, milyen témák, milyen stílusban, és azok hogyan szolgálták a népnevelést. Egy reflexióra is hívom a hallgatóságot arra vonatkozóan, hogyha Márton Áron népnevelési eszméit az adott korra, vagy a jelen korunkra aktualizálva tartanánk szem előtt, akkor milyen feladataink lennének, és egyáltalán kinek lennének ezek a feladatai” – avatott be a részletekbe a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Lázár Csilla
Fotó: Veres Nándor
Ez utóbbi kérdésekben az előadó nem fog véleményt mondani, csupán arra hívja a hallgatóságot, hogy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy akár a jelenlévők személy szerint, akár az általuk képviselt intézmények, mit tehetnének a korszerű népnevelés érdekében. Mint fogalmazott,
De hogy ebből ki mit vállal be, és esetleg mit vállalhatna be azon felül, amit jelenleg tesz, az az előadás reflexiós része lesz. Például azt mondja Márton Áron egy helyen a kortársairól, az akkori emberről, hogy „szabad zsákmánya lett a hazug és megtévesztő eszméknek, a testtel, lélekkel egyformán üzérkedő szellemnek”, és hogy emiatt az embereknek az értelmi nevelésére milyen nagy szükség van. Ezalatt a felnőttek nevelésére gondol, hiszen a népnevelés az ő értelmezésében a felnőttek, az iskolából kikerült korosztály nevelésére vonatkozik.
A püspök dolgozószobája a gyulafehérvári érseki palotában
Fotó: Pinti Attila
Megjegyzendő azonban, hogy Márton Áron korában ez a korosztály időben tágabb volt, mert a kötelező oktatás sokkal rövidebb volt, tehát már az elemi oktatásból, a nyolc osztályból kikerült fiatalokat is bevonták a népnevelésbe, a népnevelési programokba – magyarázta Lázár Csilla. „Ugyanezek a dolgok ma is megvannak. De hogy erre van-e intézményi válaszunk, ki kell megmondja az embereknek, hogy mi a hazug és mi a megtévesztő mondjuk az online térben? – ilyen jellegű kérdések lesznek.” Az előadás tehát egyfajta gondolatébresztőként is szolgál majd.
Az estet a Ványolós család rövid hangversenye teszi emelkedetté.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Tócsni – videó
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Tócsni – videó
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!