Marosán Csaba a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának színész szakán végzett. 2012 novembere óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
Fotó: Biró István
Marosán Csaba, a Kolozsvári Magyar Színház művésze missziónak tekinti a magyar irodalom népszerűsítését. Iskolákban, templomokban hirdeti az olvasás hasznát és örömét. A közönség issza minden szavát. A csütörtöki Erdélyi Naplóból a Marosán Csabával készített interjút is ajánlunk a figyelmükbe.
2020. március 19., 11:582020. március 19., 11:58
2020. március 19., 13:152020. március 19., 13:15
„A zilahi közösség – és azon belül is a Zilahi Református Wesselényi Kollégium – mondhatni egyik gyújtózsinórja volt annak, hogy színész lettem. Elsősorban meg kell köszönnöm a most már nyugdíjas magyartanáromnak, Tőtős Katalinnak, hiszen ő szerettette meg velem az irodalmat.
Szilágy megye egyetlen magyar tannyelvű iskolája abban is segített, hogy kicsit jobban kezdtem megbecsülni azt a helyzetet és azt a környezetet, amibe születtem. A Szilágyságot és Kalotaszeget félszórványként, szórványként is emlegetik, viszont bennem óriási lokálpatriotizmus alakult ki, ami épp arról szól, hogy szeretem e tájegységeket.
A Szilágyság, Zilah fontos pillér az életemben” – mondja a színművész az indulásáról.
Irodalmi összeállításaival Marosán Csaba nemcsak Erdélyt járta be, hanem eljutott Amerikába is
Fotó: Biró István
A vele készült interjúból továbbá kiderül az is, hogy hogyan készülnek az irodalmi összeállításai, milyen érzés a szórványban fellépni és egyáltalán hogyan fogadják a mai diákok a klasszikusokat. Az olvasók azt is megtudhatják, hogy eddig megközelítőleg száz középiskolában és nagyjából 35 általános iskolában járt, körülbelül 130 templomban fordult meg Erdély-szerte 2015 óta.
A teljes cikket keressék az Erdélyi Naplóban.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!