Az udvarhelyi síugrás rövid története
Ha jók voltak a hóviszonyok, nagyon nagyokat lehetett ugrani
Fotó: id. Jére Sándor tulajdona
Ma is áll az egykori síugrósánc Szejkefürdő közelében, de mára a síugrás eltűnt Székelyudvarhelyről és környékéről, pedig egykor szép eredményeket értek el a város sportolói. A Székelyhon napilap e heti Erdélyi Sport mellékletében erről a látványos téli sport székelyudvarhelyi vonatkozásairól olvashatnak.
Liget
2020. február 04., 10:412020. február 04., 10:41
Székelyudvarhelyen a sízés a korcsolyázással együtt az 1900-as évek elején kezdett népszerűvé válni Székelyudvarhelyen és környékén. A síugrás a húszas években már megjelent, de csak később, a harmincas években intézményesült – írja a cikk szerzője. Az is kiderül, hogy a Hargita Testedző Egylet síszakosztálya már az 1920-as években nagyon aktív volt, és többszöri próbálkozás után 1933-ra tudta megépíttetni a szejkei síugrópályát, amelyen már országos versenyeket is lehetett rendezni.
Egy versenyugrás felvétele. Országos versenyeket is szerveztek a szekjei síugrópályán
Fotó: id. Mósa István tulajdona
A síugrósánc a Lengyelfalva felé vezető út melletti Ugron-birtokon jött létre, abban az időben óriási erőfeszítés lehetett ezt létrehozni, mivel nem voltak munkagépek, teljesen kézi erővel készült. Az avatóünnepséget és versenyt 1933. február 19-én tartották, ezen a házigazdákon kívül székelykeresztúri, brassói és csíkszeredai versenyzők vettek részt.
A bírók egy fatoronyban, gerendákból és deszkákból ácsolt emelvényen foglaltak helyet, ez alatt volt az ún. elugróasztal, lent pedig, a pálya alján fogtak talajt a sízők, ez a mostani patakmeder és az út között volt.
Az itt szervezett versenyekről, elért sikerekről, valamint arról, hogy hogyan is alakult a székelyudvarhelyi síugrás története, megtudhatják az Erdélyi Sport február 4-ei számából.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!