
Egyed Csongor. A hagyományos építészet mellett a filmes építészetbe és díszlettervezésbe is belekóstolt az elmúlt években
Fotó: Tamás Attila
Építésznek tanult, építészként dolgozott, amikor megtalálta őt a filmes világ. A csíkszeredai Egyed Csongor olyan filmek és sorozatok díszletein dolgozott, mint a nemrég Oscar-díjat nyert Szegény párák, de a netflixes Az utolsó királyság, a Dune: Prophecy sorozat, valamint a nyáron érkező Borderlands csapatában is benne volt. Vele beszélgettünk.
2024. március 30., 13:422024. március 30., 13:42
2024. március 30., 15:282024. március 30., 15:28
Már negyedikes korában eldöntötte, hogy építész lesz, kitartva ezen elhatározása mellett a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett építészként, illetve a Portói Egyetem Építészeti Karán is tanult. Dolgozott tervezőként Budapesten és Barcelonában,
Hogy ez tulajdonképpen mit takar, abba ő maga avatott be minket.
Belegondolni is szédítő, hogy mennyien dolgoznak egy filmen vagy sorozaton, nem véletlenül hosszúak a produkciók végén levő stáblisták. Minden munkafolyamatért külön csapat felel: a díszletek, a berendezés, az utómunka mind különálló részlegek egy nagyszabású film létrehozásakor. Sok ember összehangolt munkájából áll össze a nagy egész, amit a mozivásznon vagy a képernyőn látunk. Egyed Csongor a Szegény párák mellett dolgozott a vikinges The Last Kingdom (Az utolsó királyság) sorozaton, amelynek késői évadai már a Netflixnél készültek, de részt vett a Magyarországon forgott, augusztusban érkező Borderlands-filmben is, vagy a Dűne-univerzumban játszódó előzménysorozat, az ősszel érkező Dune: Prophecy csapatában.
Fotó: Egyed Csongor archívuma
„Amikor az egyetem után dolgozni kezdtem Spanyolországban, nem akartam tovább gyakornokoskodni, 101 irodához küldtem el a jelentkezésem, végül egy jelzett vissza, és vett fel építésznek. Múzeumokon, kulturális tereken és ehhez hasonló projekteken dolgoztunk, nemrég pedig ismét próbáltak visszacsábítani egy munkalehetőséggel.
– emlékezett vissza a kezdetekre, Csongor. Mint mondta ez csak érdekes adalék, de nem így került kapcsolatba a filmes világgal, hanem egy volt osztálytársa révén, aki egy nehezebb pillanatban kereste meg őt egy „lepattanó” munkával, ami a Netflixnél készülő The Last Kingdom sorozatnál volt.
– fejtette ki Egyed Csongor.
Képkocka a The Last Kingdom-sorozatból
Fotó: The Last Kingdom/Netflix
Mint részletezte, az elején még rajzolóként kezdte, a ranglétra aljáról indult, és már az első héten szembesült olyan feladattal, ami megmutatta számára, hogy mi is a különbség a hagyományos és a filmes építészet között.
„Az első héten megkérdezték: meg tudok-e rajzolni egy ajtót? Ekkor jöttem rá, hogy ez egy másik véglet, hiszen amikor 1200 lakásnak rajzolsz és tervezel ajtót, akkor programokat használsz, beállítod őket, eldöntöd, hogy milyen méretben, színben, formában készüljenek.
– avatott be a részletekbe a csíkszeredai szakember. Tervezésnél és a kivitelezésnél felmerülhet olyan szempont is, hogy össze kell-e törni az adott ajtót, esetleg felgyújtani, ezek mind nagyban befolyásolják az anyaghasználatot.
„A The Last Kingdom negyedik évadán mintegy 6-8 hónapot dolgoztam rajzolóként. Mivel a sorozat elég pörgős, akciódús, ezért egymás után jöttek az újabb feladatok.” – tette még hozzá.
Csongor (balról a második) egy arab produkció, a Muawiya forgatási helyszínén, Tunéziában
Fotó: Egyed Csongor archívuma
Egyed Csongor azt is elmondta, hogy a nagyobb filmek felépítése elég hierarchikus. Noha magyarul mindkettőt díszlettervezőnek fordítják, a production designer a teljes produkciónak a látványvilágáért felel, míg az art director egy adott részért. Kisebb filmekben nem is különböztetik meg, csupán az utóbbit használják.
„Ebben a szakmában az a legfontosabb, hogy soha ne legyen fennakadás: ha valamit rád bíznak, azt el kell végezni a lehető legjobb tudásod szerint” – avatott be a produkciók mögötti szigorú elvárásokba Csongor.
„A The Last Kingdommal szerencsém volt, mert ott már kaptam egy viszonylag nagyobbacska díszletet, ami egy 30 méter hosszú és 9 méter magas sziklafalat jelentett. Először egy nagy tengerparti várerődítmény lett volna, de a több hónapos tervezés alatt folyamatosan csökkentették a büdzsét, míg végül az erődből egy sziklafal és egy barlang maradt, ami így is sok tervezést és szobrászmunkát igényelt.
– mesélte Csongor a tervezési folyamatokról.
Bele sem gondolunk, hogy mennyien dolgoznak a háttérben azon, hogy minden építőelem, minden díszlet korhűnek és teljesen valóságosnak tűnjön
Fotó: The Last Kingdom/Netflix
„Mire a forgatás elkezdődik, addig mi már két-három munkafázissal előrébb járunk. Két-három díszlet már kész kell legyen az első napon, hogy ha bármi közbejön, akkor lehessen változtatni a különböző díszletekben zajló forgatások között.
– mondta még el az építész.
Csongor utoljára a Dune: Prophecy sorozatban dolgozott art director-ként, elmondása szerint elég stresszes produkció volt. A Paramountnál készült Halo-sorozat első szezonjában is részt vett, de az Al Pacino főszereplésével, az Amazonnál készült Vadászok (Hunters) sorozat csapatában is benne volt. Mivel ez egy alternatív történelemben játszódó nácivadász csoportosulásról szólt, olyannyira „megidézte” a produkció a második világháborús időszakot, hogy
Azt is megtudtuk ugyanakkor, hogy a kisebb produkciókban sokkal közvetlenebb a hangulat, a nagyobbaknál pedig minden hierarchikus, mondhatni katonásan működik a rendszer. Csongor szerint
Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy a producerek, színészek „otthona” ugyan Hollywood (itt teremtik elő a pénzt), azonban a filmes szakma nagy része még mindig Londonban van. A streaming platformok sikerei nyomán növekvő kereslet miatt az elmúlt években egyfajta trenddé vált az is, hogy más országokban, így Magyarországon is egyre több film és sorozat készül, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy itt minden a „felébe kerül”.
„Mindegy, hogy az amerikai produceri, vagy az európai rendezői rendszerben vagyunk, a lényeg ugyanaz: amit szeretnének látni egy adott produkcióban az alkotók, azt megpróbáljuk megvalósítani.
– tudtuk meg az építésztől. Hozzátette azt is, hogy ezekbe a produkciókba ismeretségek, referenciák alapján lehet bekerülni. „Ha már dolgoztál egyen, akkor nagy valószínűség szerint beajánlanak majd egy következőbe is, ugyanakkor később te is ajánlhatsz másokat” – mondta.
Emma Stone, a Szegény párák főszereplője az egyik épített díszlet előtt
Fotó: Poor Things
Egyed Csongor a Szegény párákban végzett munkájáról is beszélt. Mint kifejtette: a film egyedi világa nagyrészt épített díszletekből állt össze, kimondott szándék volt, hogy minél kevesebb CGI (számítógépes grafika) segítségével készüljön el a film.
A színészek többsége egyébként tudatában volt és értékelte az aprólékos munkát, hogy mire ők a díszletbe kerülnek, már több száz ember dolgozott azokon.
„A rendező, Yorghos Lanthimos többször is bejárt az irodánkba, átnézte a tervrajzokat, egyeztetett velünk, de tulajdonképpen James Price és Shona Heats production designerek voltak azok, akik az egész díszletet (art department) vitték. Itt az ötletelés már egy évvel a magyarországi munkafolyamatok előtt elkezdődött.
– avatott be Egyed Csongor.
Williem Dafoe az Egyed Csongorék által tervezett díszletben, a filmben használt kellékekkel, teljesen átmaszkírozva a Szegény párák egyik promóképén
Fotó: Poor Things
Mint fogalmazott, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak és örvend a díjazásoknak, de legfőképp mert tanulhatott és részt vehetett egy nemzetközi szinten is kiemelkedő alkotási folyamatban.
Azt is elmondta, hogy a Londonban kiosztott Bafta-díjnak kicsit jobban örül, mert díszlettervezésben az szakmai elismertséget jelent.
Én assistant art director-ként dolgoztam a Poor Thingsben, és körülbelül 45-en dolgoztak csak a díszlettervezés részen, a berendezésen pedig szintén ennyien lehettek, ezen felül kellékesek, jelmezesek, festők stb., de a teljes magyar stáb 5-600 ember körül mozoghatott.”
Mint részletezte, a díszletek alapja sokszor már kiforrott gondolatok, 3D modellek, tervrajzok voltak, de néha concept artból, összekollázsolt fotókból, hangulatképből kellett kiindulni, és ezek voltak a legizgalmasabb részek.
A filmbeli tetőtér, amit Csongor tervezett, és amin rengeteget dolgozott
Fotó: Poor Things
„Főleg a londoni díszletekkel foglalkoztam Csák Jutka mellett, akitől nagyon sokat tanultam a produkció során.
A berendezést pedig Mihalek Zsuzsáék – aki ezért Oscar-díjat kapott – végezték, ők töltik meg élettel a tereket” – emlékezett vissza az építész.

Az Oppenheimer kapta a legjobb film Oscar-díját az amerikai filmakadémia vasárnap este megrendezett 96. díjátadó ceremóniáján a Los Angeles-i Dolby Színházban. Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák díszletberendezője is Oscar-díjat nyert.
Hozzátette, az egész filmes szakma egy hatalmas csapatmunka. Ahhoz, hogy magas minőségű produkciók születhessenek, minden részleg a lehető legjobbat kell nyújtsa, ehhez pedig kell egy adag humor és jó hangulat is, meg hogy a problémák helyett a megoldáson legyen a fókusz.
Csongor munkáit legközelebb az augusztusban érkező Borderlands filmben láthatjuk ismét, ami elmondása szerint érdekes kihívás volt technikailag, hiszen egy videójáték alapján készült.
• Videó: Lionsgate Movies
„A Borderlandsnél kaptunk egy úgynevezett lookbook-ot, de emellett a játékból Youtube-ra feltöltött videók alapján is lehetett inspirálódni. Sok tervezést, munkát igényeltek ezek a díszletek, amiket a játék, a concept artok és egyéb segédanyagok alapján az utolsó részletekig sikerült kidolgozni.
– mondta el zárszóként Egyed Csongor, akitől azt is megtudtuk, hogy egyelőre nem tervez újabb filmes munkákban részt vállalni, de mint fogalmazott: „nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő”.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!