A harminc évvel ezelőtti romániai rendszerváltás a központi témája az erdélyi Előretolt Helyőrség decemberi lapszámának. A lap visszaemlékezéseket és verseket tartalmaz a kommunizmus időszakáról, illetve a 1989-es eseményekről.
2019. december 16., 14:162019. december 16., 14:16
2019. december 18., 18:452019. december 18., 18:45
Dávid Sándor 1989. december 22-én készült felvételei harminc év után kerülnek először nyilvánosságra
Fotó: Dávid Sándor
A harminc évvel ezelőtti romániai rendszerváltás a központi témája az erdélyi Előretolt Helyőrség decemberi lapszámának. A lap visszaemlékezéseket és verseket tartalmaz a kommunizmus időszakáról, illetve a 1989-es eseményekről.
2019. december 16., 14:162019. december 16., 14:16
2019. december 18., 18:452019. december 18., 18:45
Miklóssi Szabó István könyvajánlójában Kuszálik Péter Purgatórium című könyvére hívja fel a figyelmet. „Kuszálik Péter könyve kapcsán az egyik, s talán legfontosabb kérdés: független maradhat-e egy alkotó az adott rendszertől, s ha nem, meddig mehet el annak kiszolgálásában” – írja. De a ’89-es eseményekre reflektál a Vigasság rovatban Simon Márta is, György Attila tárcája is a harminc évvel ezelőtti decemberi napokat idézi fel, Zsidó Ferenc a sorba állás időszakát, Lakatos Mihály írásának főhőse, Ábel pedig rámutat, a román nép nagyobbik fele ma „csont nélkül” újraválasztaná Ceaușescut vezetőjének, majd a programját is felvázolja. Czegő Zoltán tárcájában arra emlékszik vissza, hogy harmincegy évvel ezelőtt hogyan került, illetve menekült Székelyföldről Budapestre.
A lapszámban interjút olvashatnak Dávid Sándor fotográfussal, aki az akkori székelyudvarhelyi eseményeken fényképezett, ez az anyag harminc évig a fiókban lappangott.
Forradalmi beszédek a Vigadó teraszáról Kézdivásárhelyen
Fotó: Bede Gábor
„A laborban mindig ment egy VEF márkájú szovjet rádiókészüléken a Szabad Európa Rádió, a korábbi országos eseményekkel is tisztában voltam, míg egy alkalommal bemondták, hogy a bukaresti nagygyűlésről Ceaușescu elmenekült.
Távolról fényképezgettem, amit lehetett, közben autók égtek, és bonyolódott a helyzet” – emlékszik vissza a fotográfus.
Székelyudvarhely, 1989 decembere
Fotó: Dávid Sándor
A lapszámot a forradalom székelyudvarhelyi eseményeit megörökítő sorozatával illusztrálták.
Az élő történelem rovatban Berekméri Edmond a marosvásárhelyi, Lőrincz György a székelyudvarhelyi, Iochom István pedig az 1989-es kézdivásárhelyi eseményekre tekint vissza. „A temesvári eseményekről szóló, nem hivatalos híreket nem sikerült eltitkolni, az eseményekről tudomást szereztek Marosvásárhelyen is” – írja Berekméri Edmond, majd két forradalmár történetét eleveníti fel.
„Az 1989-es év Romániájában mindenki Gorbacsov látogatásától várta a változásokat, de legnagyobb meglepetésünkre úgy tűnt, hogy nem hozott semmi látványos eredményt. (Ha nem tekintjük annak, hogy Ceaușescu megbotlott, s Gorbacsov fogta meg, hogy le ne zuhanjon a pulpitusról vezető lépcsőn.) Számunkra, magyarok számára viszont volt egy mellékszál is, ami a későbbiek folyamán az események központi eleme lett: a Tőkés László körüli történések” – olvasható Lőrincz György írásában.
Székelyudvarhely, 1989 decembere
Fotó: Dávid Sándor
Iochom István arra mutat rá, hogy a harminc év távlatából visszatekintve az eseményekre, meggyőződéssel állítható, hogy „Romániában nem került sor igazi rendszerváltásra, hanem forradalomnak álcázott államcsíny történt és a második vonalbeli nomenklaturisták kerültek hatalomra. Ártatlan emberek haltak meg azért, hogy az akkori események forradalomnak tűnjenek és a titkosszolgálatok átvehessék a hatalmat.”

„Az arcok fényképezésére valamiért erősen ráállt a szemem, elkaptam az emberekben, hogy melyik az az előnyös póz. Amikor ugyanis az ember a fényképezőgépet felemeli, mindenkinek megváltozik az arca, ezért kifejlesztettem egy technikát, hogy ne vegyék észre, ha fotózom” – Dávid Sándor vall a fotográfusi pályájáról.<
A lapszámban Ferenczes István, Lövétei Lázár László, Bogdán László, Király László, Sántha Attila, Böszörményi Zoltán, Farkas Árpád, Dimény H. Árpád, Vári Fábián László, Iancu Laura, Turczi István, Lőrincz P. Gabriella, Bálint Tamás, Boda Edit, Szabó Palócz Attila, Keszthelyi György, Eszteró István, Noszlopi Botond, Regős Mátyás, Pethő Lorand, Ilyés Krisztinka, Shrek Tímea, Szabó Fanni és Ráday Zsófia írásai olvashatók.
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
Fotó: Dávid Sándor
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!