
A román válogatottban 1976-ban az NDK elleni találkozón
Fotó: Vígh József családi gyűjteménye
Szinte hét évtizeddel ezelőtt kezdett el focizni – libapásztorkodás közepette, rongylabdával. Miután jobb lábával szegbe lépett, megtanulta használni a balt is. Nem csoda, hogy a nagyváradi klubok hamar felfigyeltek a rendkívül tehetséges és szívós Vígh Józsefre. A 75 éves egykori válogatott labdarúgóval olvashatnak interjút az Erdélyi Sport legújabb lapszámában.
2021. augusztus 31., 12:292021. augusztus 31., 12:29
Miután minden szinten bizonyított, és a román sajtó Iosif Vigura keresztelte át, az érsemjéni fiatalember előtt megnyílt a Steaua és a felnőtt válogatott kapuja, ahonnan mindössze egy súlyos sérülés küldte a pálya szélére 33 évesen. A jelenleg Szatmárnémetiben élő egykori játékost, majd edzőt
És hogy hogyan lett fél évszázaddal ezelőtt egy érmelléki falusi gyermekből a fővárosi Steaua és a román válogatott labdarúgója? A válasz egyszerű: úgy, hogy nagyon szeretett és állítólag tudott is focizni – válaszolja.
Feleségével, Máriával
Fotó: Vígh József családi gyűjteménye
„Félretéve a viccet el kell mondanom, hogy miközben én az Ér partján a libákra és rucákra vigyáztam, a többi falumbeli gyerekkel reggeltől estig rúgtam a tököt. Merthogy a mi időnkben nem volt labda. Harisnyába gyúrt rongyból, libatollból meg miegymásból tákoltunk ezt-azt, ami valamelyest hasonlított rá.
Ma már van labda, de elfogytak a legelőről a libák meg a rucák, és gyerekek sincsenek már, akik pásztorkodnának.”
Az interjúban mesél arról is, hogy hogyan került az Ér mentéről a Körös partjára, a Flamura Roşiéhoz, majd a Crişanához, és hogyan ünnepelték őt a Dinamo szurkolói, mint a Steaua focistáját, és miért igazolt 1980 nyarán az ASA-hoz. Minderről az Erdélyi Sport augusztus 31-ei lapszámában olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!