
Festői táj Ausztriában. A zavaros történelemmel rendelkező ország a 20. században talált önmagára
Fotó: Sielok.hu
Az első világháború kitöréséért a Ferenc József által vezetett Ausztria volt az első számú felelős, mégis a trianoni döntés eredményeként – Burgenland néven – Ausztriához csatolták a történelmi Magyarország egyik leggazdagabb területét. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában azt a folyamatot tekintik át, amely Trianontól elvezet a napjainkban virágzó semleges Ausztria megteremtéséig.
2020. július 23., 10:432020. július 23., 10:43
2020. július 23., 12:562020. július 23., 12:56
A Habsburgok neve a 11. századig vezethető vissza, amikor II. Otto elnyerte Habichtburg grófja címet, és a mai Svájc Aargau kantonjának területén, az Aare és a Reuss folyók találkozásánál felépítette Habichtburg várát, vagyis Héjavárát. Innen ered a Habsburg dinasztia elnevezése. Helvét paraszti szabadságharcosok később elűzték a Habsburgokat Svájc területéről, majd a magyarok és a csehek közötti ellentéteket ügyesen kihasználva megszerezték ausztriai birtokaikat. A Habsburg család első uralkodója I. Rudolf (1218–1291) lett, akit 1273-ban választottak német királlyá.
Az osztrák politikusok az 1938-as megszállást követően kitörő lelkesedéssel üdvözölték Hitlert. Az osztrákoknak a két világháború következtében számos nemzetállami katarzissal kellett szembesülniük. Az ország annak a Habsburg-birodalomnak volt a legnagyobb tagállama, amely az európai kontinens meghatározó súlyú szuperhatalmát képezte Németország, Franciaország és Oroszország mellett.
A Monarchia akadályoktól mentes piacot hozott létre, amely biztosította a terület páratlanul dinamikus gazdagsági fejlődését.
A teljes cikket az Erdélyi Napló csütörtökön megjelent legfrissebb számában olvashatják el.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!