
Festői táj Ausztriában. A zavaros történelemmel rendelkező ország a 20. században talált önmagára
Fotó: Sielok.hu
Az első világháború kitöréséért a Ferenc József által vezetett Ausztria volt az első számú felelős, mégis a trianoni döntés eredményeként – Burgenland néven – Ausztriához csatolták a történelmi Magyarország egyik leggazdagabb területét. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában azt a folyamatot tekintik át, amely Trianontól elvezet a napjainkban virágzó semleges Ausztria megteremtéséig.
2020. július 23., 10:432020. július 23., 10:43
2020. július 23., 12:562020. július 23., 12:56
A Habsburgok neve a 11. századig vezethető vissza, amikor II. Otto elnyerte Habichtburg grófja címet, és a mai Svájc Aargau kantonjának területén, az Aare és a Reuss folyók találkozásánál felépítette Habichtburg várát, vagyis Héjavárát. Innen ered a Habsburg dinasztia elnevezése. Helvét paraszti szabadságharcosok később elűzték a Habsburgokat Svájc területéről, majd a magyarok és a csehek közötti ellentéteket ügyesen kihasználva megszerezték ausztriai birtokaikat. A Habsburg család első uralkodója I. Rudolf (1218–1291) lett, akit 1273-ban választottak német királlyá.
Az osztrák politikusok az 1938-as megszállást követően kitörő lelkesedéssel üdvözölték Hitlert. Az osztrákoknak a két világháború következtében számos nemzetállami katarzissal kellett szembesülniük. Az ország annak a Habsburg-birodalomnak volt a legnagyobb tagállama, amely az európai kontinens meghatározó súlyú szuperhatalmát képezte Németország, Franciaország és Oroszország mellett.
A Monarchia akadályoktól mentes piacot hozott létre, amely biztosította a terület páratlanul dinamikus gazdagsági fejlődését.
A teljes cikket az Erdélyi Napló csütörtökön megjelent legfrissebb számában olvashatják el.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!