
Fényes-kúria manapság – a büszt Mihály Gábor alkotása
Fotó: Sütő Éva
Fontos szerepe volt egykor az Érmelléknek. Annak ellenére, hogy a mocsár volt az úr, és szinte élhetetlen területek pásztázták a vidéket, szülöttein keresztül sokszor beleszólt a világ fejlődésének menetébe, sőt az irodalomban felállított rangsort is átírta olykor. Ilyen személyiségként tartják számon Fényes Eleket is, a magyar statisztika atyját – olvashatják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. július 29., 09:532021. július 29., 09:53
Az érmelléki Csokalyt is szülöttei szentelték meg. Ha az itt lakók jól sáfárkodtak volna örökségükkel, megélhettek volna akár e vidék nevezetességeiből is. A falu bejáratánál a forró nyári délutánban lustán mozdul az Ér vize.
A nyers vízi növényzet egyedi illatot borít a falura, s az ódon deszkakerítésekből árad itt is a világ legszebb istenhozottja, mint bárhol az Érmelléken.
A fűvel benőtt, de parknak nevezett egyetlen terecskéje is inkább amolyan libalegelő, mint faludísz. A helybélieket nem zavarja. Ugyan miért is zavarná, amikor a 21. század eleji szebb időket is megélt faluban nagyobb a megélhetési tét, mint bármikor a történelem folyamán.
Fényes Elek, a magyar statisztika atyja
Fotó: Archív
A liba hasznos jószág, és amíg a mindenkori román hatalom egyéb lehetőséget nem kínál, addig megélhetésül csak a liba, illetve egyéb állattartás vagy az örök megbízható ősi föld szolgál megélhetésül az itthon maradottaknak. Ezen belül is az uborkatermesztés vagy a nagybani gazdálkodás. Már akinek volt hozzá alaptőkéje. A csokalyi ember, hasonlóan a többi bihari kisfalvak népéhez, külföldön vagy 50–60 km-re a háztól keresi a kenyerét, esetleg kínkeservesen túrja otthon a földet a betevő falatért. A falu utcái nemhogy aszfaltot, de évtizedek óta még követ sem láttak. A teljes riportot megtalálják az Erdélyi Napló csütörtökön megjelent legfrissebb számában.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!