
Védjegyes juhtúró reklámja 1897-ből
Olyan szigorú szigorú világ volt Temesváron, hogy a kabátot sem lehetett levetni a vendéglőben – de egy ennél furcsább amerikai esetről is tudósít a Látótér február 24-i lapszámának Sajtóhistorikuma: egy halálra ítélt búcsúbulit tartott és csak utána indult a kötél általi „legrövidebb útra”.
2020. február 24., 14:162020. február 24., 14:16
2020. február 24., 19:102020. február 24., 19:10
Az erős nyári hőség következtében a temesvári Lloyd-kávéház vendégei levetették kabátjaikat és ingben élvezték az esti órákat. Nem sokáig maradhattak azonban ebben e kényelmes helyzetben, mert föltűnt Mihailescu főügyész úr alakja, és a kávéház vezetőjét szigorúan utasította, hogy a vendégekkel vetesse fel a kabátjaikat – számolnak be az Ellenzék 1931. július 19-ei számában.
„Drága uram és testvérem! Mint ön bizonyára értesült, e dicsőséges ország igazságszolgáltatása által azon tiszteletteljes megbizatásban részesültem, hogy tanulmányutat tegyek a tulvilágra. Nem lehetett e megkérést visszautasitanom. Minthogy ez utra nov. 27-ikén reggel 6 órakor indulok – kötél által, ami a legrövidebb út – e hó 26-ikán estére szivesen látnám egy kis búcsúünnepélyre. A félreeső hely, hol utamat elkezdem, kényszerit, hogy kérjem önt, hozzon magával némi italt…” E meghívás folytán 27 „kolléga” jött össze, kik a fogház csarnokában az elítélttel és a hivatalnokokkal dőzsöltek.
Barcsay Károly üzletének kínálata 1913-ból
Az is kiderül a Sajtóhistorikumból, hogy Kolozsvárt egy munkásember fél liter pálinkába fogadott, „hogy a nyolcz foknyi hidegben megfürdik a Nagy-Szamos vizében.” S hogy megnyerte-e fogadást, kiderül, ha fellapozzák a Látótér február 24-i lapszámát.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!