Polihisztor önzetlen életpályával: Magyarósi Szőke József
Magyarósi Szőke József portréja és naplója a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban a 350 éves Református Kollégium történetét bemutató kiállításon
Fotó: Beliczay László
A székelyudvarhelyi Református Kollégium egykori rektorának nemcsak a Kollégium-kertet köszönhetjük, hanem még sok minden mást. Egyszerre volt szépíró, tanár, pap és intézményvezető, élete és életműve részleteiben még nem feltárt, nem eléggé kutatott, pedig még Orbán Balázst is tanította a kollégiumban. 155 éve, 1866. szeptember 29-én hunyt el Székelyudvarhelyen.
Katona Zoltán
2021. szeptember 29., 17:152021. szeptember 29., 17:15
„Mert az utókor, kik voltunk, tettünkből ítéli. / Milyen volt alakunk? Születésünk? Hol? Mikor éltünk? / Akkor kérdezi csak, ha figyelmét nyertük eredménnyel” – fogalmaz a Táncvigalom és Hangászat című könyvének az előszavában Magyarósi Szőke József, aki két alkalommal, 1836–1838 és 1840–1848 között volt a székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora. „Ő a reformkor és a negyvennyolcas idők legjelentősebb udvarhelyi tollforgatója, a kisváros házi szerzője” – írja róla Hermann Gusztáv művelődéstörténész.
Akkor született, amikor Európában éppen nem volt csend, a guillotine pedig serényen dolgozott Franciaországban: a Marosvásárhely melletti Csejden 1793. április 19-én jött a világra, és több mint hetven életév alatt történelmi időket élt meg, hiszen a reformkor és az 1848–49-es események bőven rányomták bélyegüket életére és munkásságára. 1802-ben került a marosvásárhelyi Református Kollégiumba, később a németországi Margburg egyetemére ment tanulni, ahol két évig (1819–1820) teológiát és bölcseletet tanult. A 19. század elején még mindig sok erdélyi magyar protestáns diák tanult Nyugat-Európában, ők voltak az ún. peregrinusok. Szőke József hazatérése után Kisbúnon református lelkész lett, illetve házitanító volt gróf Bethlen Sándor családjánál.
1832-ben került Székelyudvarhelyre tanárnak, a Református Kollégiumban bölcsészetet tanított, emellett igen jelentős irodalmi munkásságot is végzett, költeményeket, színdarabokat írt, műveket fordított, több kéziratát a kollégium könyvtára, a mai Tudományos Könyvtár őrzi. Az iskolában harmincnégy évig tanított – bölcsészként anatómiát, lélektant, régészetet, latint és görög nyelvet is. A kollégiumban a legnagyobb székely, Orbán Balázs is a tanítványai között volt.
Az 1848–49-es események a professzor életére is jelentős hatással voltak. Az eszmékkel az udvarhelyi kollégium diákjai és tanárai is azonosultak, és ezt tudták a világosi fegyverletétel után, 1849 augusztusában a várost megszálló osztrák katonák és román felkelők is.
„Fizessen a kollégium, ha olyan nagy híve volt Kossuthnak!” – ezt vágták az osztrákok az udvarhelyiek fejéhez, de mivel a kollégiumnak csak Kossuth-bankója volt, azt nem fogadták el. Magyarósi Szőke Józsefet és tanártársát, Szabó Györgyöt Kolozsvár felé hurcolták, az iskola kamatra pénzt kért kölcsön, és a sereg után vitte azt, kiváltva a tanárokat.
Az 1860-as években az idős tanár a lakását és a mellette levő nagy telket a kollégiumra hagyta, ez lett az egykori, ma már nem létező Kollégium-kert, amelynek felszerelésére 1200 forintot hagyott. Az volt a végakarata, hogy a hely legyen a mindenkori udvarhelyi ifjúság pihenő-, illetve testnevelési helye, ezt a város tiszteletben is tartotta, 1912-ban épült meg a ma is álló tornacsarnok, itt volt az egyik első labdarúgópálya, majd 1967–68-ban erre a területre épült a mai stadion. 1888-ban a kollégium egy trachitból készült oszlopot emelt a kertben, amelyen a rektorprofesszor domborműve és a „Magyarosi Szőke József 1888” felirat volt. Gönczi Lajos, a kollégium egykori igazgatója így írt erről:
Az iskolai elöljáróság 1888-ban, az általa hagyományozott kollégiumkert közepén egy trachyt-oszlopot állíttatott fel, az alapító iránti hálás kegyelete jeléül” – sajnos az oszlopot 1948-ban eltávolították. Magyarósi Szőke József nem érte meg a kiegyezést, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét, 1866. szeptember 29-én, hetvenhárom évesen elhunyt. Sírja a református temetőkertben van, a Haáz-család sírja mellett, síremlékét 1871-ben emelték, mellette az 1864. december 28-án elhunyt felesége, Böjthe Júlia pihen.
Síremléke a belvárosi református temetőben
Fotó: Katona Zoltán
Magyarósi Szőke Józsefről a híres 19. századi magyar festő, Barabás Miklós készített portrét. A képet a Haáz Rezső Múzeum képtára őrzi, az aranyozott keretű, 82,5x99 centiméteres festmény nincs szignálva, ám Barabás Miklós önéletrajzában ez olvasható: „1885, Magyarosi József, az udvarhelyi kollégiumnak.”
A Békéscsabán élő, székelyudvarhelyi Farkas Wellmann Éva költő 2001-ben írt szakdolgozatot Magyarósiról, illetve Az itt az ottal című verseskötetében egy versciklust szentelt neki. 2015-ben a Helikonnak adott interjújában így beszélt róla: „Olyan önzetlen pályamodellt állít elénk, amilyennel manapság csak a legritkább esetekben találkozhatunk. Emellett költői ambíciókat is dédelgetett, viszont erről nemigen tudott senki; azt is testamentumában hagyta hátra, hogy két könyvét kinyomtassák, melyek közül az egyik egy szerelmes verseket tartalmazó kötet volt. A könyvek kiadásának költségeivel sem terhelt senkit, a nyomdai díj töredékét képezte annak az összegnek, amit lakásán és hatalmas könyvtárán kívül szintén a köznek adományozott.”
Cikkünkhöz felhasználtuk Hermann Gusztáv Mihály Székelyudvarhely művelődéstörténete (ProPrint könyvkiadó, 2015) és Péter Attila Életem filmkockái (Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2011) című köteteit.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Forralt bor – videó
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Forralt bor – videó
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A hiány térben való felmutatása
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A hiány térben való felmutatása
Farsangi fánk mákos töltelékkel
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Farsangi fánk mákos töltelékkel
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Fenntartható farsang
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Fenntartható farsang
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Mennyi a normális képernyőidő?
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Mennyi a normális képernyőidő?
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!