
Magyarósi Szőke József portréja és naplója a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban a 350 éves Református Kollégium történetét bemutató kiállításon
Fotó: Beliczay László
A székelyudvarhelyi Református Kollégium egykori rektorának nemcsak a Kollégium-kertet köszönhetjük, hanem még sok minden mást. Egyszerre volt szépíró, tanár, pap és intézményvezető, élete és életműve részleteiben még nem feltárt, nem eléggé kutatott, pedig még Orbán Balázst is tanította a kollégiumban. 155 éve, 1866. szeptember 29-én hunyt el Székelyudvarhelyen.
2021. szeptember 29., 17:152021. szeptember 29., 17:15
„Mert az utókor, kik voltunk, tettünkből ítéli. / Milyen volt alakunk? Születésünk? Hol? Mikor éltünk? / Akkor kérdezi csak, ha figyelmét nyertük eredménnyel” – fogalmaz a Táncvigalom és Hangászat című könyvének az előszavában Magyarósi Szőke József, aki két alkalommal, 1836–1838 és 1840–1848 között volt a székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora. „Ő a reformkor és a negyvennyolcas idők legjelentősebb udvarhelyi tollforgatója, a kisváros házi szerzője” – írja róla Hermann Gusztáv művelődéstörténész.
Akkor született, amikor Európában éppen nem volt csend, a guillotine pedig serényen dolgozott Franciaországban: a Marosvásárhely melletti Csejden 1793. április 19-én jött a világra, és több mint hetven életév alatt történelmi időket élt meg, hiszen a reformkor és az 1848–49-es események bőven rányomták bélyegüket életére és munkásságára. 1802-ben került a marosvásárhelyi Református Kollégiumba, később a németországi Margburg egyetemére ment tanulni, ahol két évig (1819–1820) teológiát és bölcseletet tanult. A 19. század elején még mindig sok erdélyi magyar protestáns diák tanult Nyugat-Európában, ők voltak az ún. peregrinusok. Szőke József hazatérése után Kisbúnon református lelkész lett, illetve házitanító volt gróf Bethlen Sándor családjánál.
1832-ben került Székelyudvarhelyre tanárnak, a Református Kollégiumban bölcsészetet tanított, emellett igen jelentős irodalmi munkásságot is végzett, költeményeket, színdarabokat írt, műveket fordított, több kéziratát a kollégium könyvtára, a mai Tudományos Könyvtár őrzi. Az iskolában harmincnégy évig tanított – bölcsészként anatómiát, lélektant, régészetet, latint és görög nyelvet is. A kollégiumban a legnagyobb székely, Orbán Balázs is a tanítványai között volt.
Az 1848–49-es események a professzor életére is jelentős hatással voltak. Az eszmékkel az udvarhelyi kollégium diákjai és tanárai is azonosultak, és ezt tudták a világosi fegyverletétel után, 1849 augusztusában a várost megszálló osztrák katonák és román felkelők is.
„Fizessen a kollégium, ha olyan nagy híve volt Kossuthnak!” – ezt vágták az osztrákok az udvarhelyiek fejéhez, de mivel a kollégiumnak csak Kossuth-bankója volt, azt nem fogadták el. Magyarósi Szőke Józsefet és tanártársát, Szabó Györgyöt Kolozsvár felé hurcolták, az iskola kamatra pénzt kért kölcsön, és a sereg után vitte azt, kiváltva a tanárokat.
Az 1860-as években az idős tanár a lakását és a mellette levő nagy telket a kollégiumra hagyta, ez lett az egykori, ma már nem létező Kollégium-kert, amelynek felszerelésére 1200 forintot hagyott. Az volt a végakarata, hogy a hely legyen a mindenkori udvarhelyi ifjúság pihenő-, illetve testnevelési helye, ezt a város tiszteletben is tartotta, 1912-ban épült meg a ma is álló tornacsarnok, itt volt az egyik első labdarúgópálya, majd 1967–68-ban erre a területre épült a mai stadion. 1888-ban a kollégium egy trachitból készült oszlopot emelt a kertben, amelyen a rektorprofesszor domborműve és a „Magyarosi Szőke József 1888” felirat volt. Gönczi Lajos, a kollégium egykori igazgatója így írt erről:
Az iskolai elöljáróság 1888-ban, az általa hagyományozott kollégiumkert közepén egy trachyt-oszlopot állíttatott fel, az alapító iránti hálás kegyelete jeléül” – sajnos az oszlopot 1948-ban eltávolították. Magyarósi Szőke József nem érte meg a kiegyezést, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét, 1866. szeptember 29-én, hetvenhárom évesen elhunyt. Sírja a református temetőkertben van, a Haáz-család sírja mellett, síremlékét 1871-ben emelték, mellette az 1864. december 28-án elhunyt felesége, Böjthe Júlia pihen.
Síremléke a belvárosi református temetőben
Fotó: Katona Zoltán
Magyarósi Szőke Józsefről a híres 19. századi magyar festő, Barabás Miklós készített portrét. A képet a Haáz Rezső Múzeum képtára őrzi, az aranyozott keretű, 82,5x99 centiméteres festmény nincs szignálva, ám Barabás Miklós önéletrajzában ez olvasható: „1885, Magyarosi József, az udvarhelyi kollégiumnak.”
A Békéscsabán élő, székelyudvarhelyi Farkas Wellmann Éva költő 2001-ben írt szakdolgozatot Magyarósiról, illetve Az itt az ottal című verseskötetében egy versciklust szentelt neki. 2015-ben a Helikonnak adott interjújában így beszélt róla: „Olyan önzetlen pályamodellt állít elénk, amilyennel manapság csak a legritkább esetekben találkozhatunk. Emellett költői ambíciókat is dédelgetett, viszont erről nemigen tudott senki; azt is testamentumában hagyta hátra, hogy két könyvét kinyomtassák, melyek közül az egyik egy szerelmes verseket tartalmazó kötet volt. A könyvek kiadásának költségeivel sem terhelt senkit, a nyomdai díj töredékét képezte annak az összegnek, amit lakásán és hatalmas könyvtárán kívül szintén a köznek adományozott.”
Cikkünkhöz felhasználtuk Hermann Gusztáv Mihály Székelyudvarhely művelődéstörténete (ProPrint könyvkiadó, 2015) és Péter Attila Életem filmkockái (Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2011) című köteteit.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!