
Magyarósi Szőke József portréja és naplója a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban a 350 éves Református Kollégium történetét bemutató kiállításon
Fotó: Beliczay László
A székelyudvarhelyi Református Kollégium egykori rektorának nemcsak a Kollégium-kertet köszönhetjük, hanem még sok minden mást. Egyszerre volt szépíró, tanár, pap és intézményvezető, élete és életműve részleteiben még nem feltárt, nem eléggé kutatott, pedig még Orbán Balázst is tanította a kollégiumban. 155 éve, 1866. szeptember 29-én hunyt el Székelyudvarhelyen.
2021. szeptember 29., 17:152021. szeptember 29., 17:15
„Mert az utókor, kik voltunk, tettünkből ítéli. / Milyen volt alakunk? Születésünk? Hol? Mikor éltünk? / Akkor kérdezi csak, ha figyelmét nyertük eredménnyel” – fogalmaz a Táncvigalom és Hangászat című könyvének az előszavában Magyarósi Szőke József, aki két alkalommal, 1836–1838 és 1840–1848 között volt a székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora. „Ő a reformkor és a negyvennyolcas idők legjelentősebb udvarhelyi tollforgatója, a kisváros házi szerzője” – írja róla Hermann Gusztáv művelődéstörténész.
Akkor született, amikor Európában éppen nem volt csend, a guillotine pedig serényen dolgozott Franciaországban: a Marosvásárhely melletti Csejden 1793. április 19-én jött a világra, és több mint hetven életév alatt történelmi időket élt meg, hiszen a reformkor és az 1848–49-es események bőven rányomták bélyegüket életére és munkásságára. 1802-ben került a marosvásárhelyi Református Kollégiumba, később a németországi Margburg egyetemére ment tanulni, ahol két évig (1819–1820) teológiát és bölcseletet tanult. A 19. század elején még mindig sok erdélyi magyar protestáns diák tanult Nyugat-Európában, ők voltak az ún. peregrinusok. Szőke József hazatérése után Kisbúnon református lelkész lett, illetve házitanító volt gróf Bethlen Sándor családjánál.
1832-ben került Székelyudvarhelyre tanárnak, a Református Kollégiumban bölcsészetet tanított, emellett igen jelentős irodalmi munkásságot is végzett, költeményeket, színdarabokat írt, műveket fordított, több kéziratát a kollégium könyvtára, a mai Tudományos Könyvtár őrzi. Az iskolában harmincnégy évig tanított – bölcsészként anatómiát, lélektant, régészetet, latint és görög nyelvet is. A kollégiumban a legnagyobb székely, Orbán Balázs is a tanítványai között volt.
Az 1848–49-es események a professzor életére is jelentős hatással voltak. Az eszmékkel az udvarhelyi kollégium diákjai és tanárai is azonosultak, és ezt tudták a világosi fegyverletétel után, 1849 augusztusában a várost megszálló osztrák katonák és román felkelők is.
„Fizessen a kollégium, ha olyan nagy híve volt Kossuthnak!” – ezt vágták az osztrákok az udvarhelyiek fejéhez, de mivel a kollégiumnak csak Kossuth-bankója volt, azt nem fogadták el. Magyarósi Szőke Józsefet és tanártársát, Szabó Györgyöt Kolozsvár felé hurcolták, az iskola kamatra pénzt kért kölcsön, és a sereg után vitte azt, kiváltva a tanárokat.
Az 1860-as években az idős tanár a lakását és a mellette levő nagy telket a kollégiumra hagyta, ez lett az egykori, ma már nem létező Kollégium-kert, amelynek felszerelésére 1200 forintot hagyott. Az volt a végakarata, hogy a hely legyen a mindenkori udvarhelyi ifjúság pihenő-, illetve testnevelési helye, ezt a város tiszteletben is tartotta, 1912-ban épült meg a ma is álló tornacsarnok, itt volt az egyik első labdarúgópálya, majd 1967–68-ban erre a területre épült a mai stadion. 1888-ban a kollégium egy trachitból készült oszlopot emelt a kertben, amelyen a rektorprofesszor domborműve és a „Magyarosi Szőke József 1888” felirat volt. Gönczi Lajos, a kollégium egykori igazgatója így írt erről:
Az iskolai elöljáróság 1888-ban, az általa hagyományozott kollégiumkert közepén egy trachyt-oszlopot állíttatott fel, az alapító iránti hálás kegyelete jeléül” – sajnos az oszlopot 1948-ban eltávolították. Magyarósi Szőke József nem érte meg a kiegyezést, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét, 1866. szeptember 29-én, hetvenhárom évesen elhunyt. Sírja a református temetőkertben van, a Haáz-család sírja mellett, síremlékét 1871-ben emelték, mellette az 1864. december 28-án elhunyt felesége, Böjthe Júlia pihen.
Síremléke a belvárosi református temetőben
Fotó: Katona Zoltán
Magyarósi Szőke Józsefről a híres 19. századi magyar festő, Barabás Miklós készített portrét. A képet a Haáz Rezső Múzeum képtára őrzi, az aranyozott keretű, 82,5x99 centiméteres festmény nincs szignálva, ám Barabás Miklós önéletrajzában ez olvasható: „1885, Magyarosi József, az udvarhelyi kollégiumnak.”
A Békéscsabán élő, székelyudvarhelyi Farkas Wellmann Éva költő 2001-ben írt szakdolgozatot Magyarósiról, illetve Az itt az ottal című verseskötetében egy versciklust szentelt neki. 2015-ben a Helikonnak adott interjújában így beszélt róla: „Olyan önzetlen pályamodellt állít elénk, amilyennel manapság csak a legritkább esetekben találkozhatunk. Emellett költői ambíciókat is dédelgetett, viszont erről nemigen tudott senki; azt is testamentumában hagyta hátra, hogy két könyvét kinyomtassák, melyek közül az egyik egy szerelmes verseket tartalmazó kötet volt. A könyvek kiadásának költségeivel sem terhelt senkit, a nyomdai díj töredékét képezte annak az összegnek, amit lakásán és hatalmas könyvtárán kívül szintén a köznek adományozott.”
Cikkünkhöz felhasználtuk Hermann Gusztáv Mihály Székelyudvarhely művelődéstörténete (ProPrint könyvkiadó, 2015) és Péter Attila Életem filmkockái (Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2011) című köteteit.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!