
Régen is lehetett találkozni a Mikulással. Legfeljebb Télapónak hívták
Fotó: Fortepan.hu
Akik ma töltik meg az ablakba kitett, fényesre suvickolt kiscipőket, gyerekkorukban legfeljebb a narancsnak örvendezhettek a virgács mellett. Sok helyen azt sem a Mikulás, hanem a Télapó hozta. S hogy mi mi került a kiscipőkbe akkor, amikor még az üzletekben sem volt amit megvásárolni, a Székelyhon napilap Liget mellékletében idézik fel néhányan.
2019. december 06., 12:292019. december 06., 12:29
Nagyot változott a világ! Bezzeg a mi időnkben! – mondják sokan a mai gazdag Mikulás-járásokról, hiszen a gyerekek ajándékot kapnak az otthoni kiscipők mellett az óvodában, iskolában, a nagyszülőkhöz, keresztszülőkhöz, de sokszor a nagynénikhez, nagybácsikhoz is eljár a Mikulás, sőt az is lehet, hogy egy bevásárlóközpontban is találkoznak a fehér szakállúval, aki a marketing jegyében is meg tudja őket ajándékozni valamivel.
Nem volt ez mindig így, az biztos. A mai ajándékozóknak mást és másként hozott az ajándékozó, hiszen sokan még a kommunizmusban szocializálódtak a téli ünnepekre. Az biztos, világítós blúz, távirányítós autó még a mesékben sem volt akkor.
– kezdi emlékei felidézését Márta. A kétgyermekes, negyvenes éveit taposó édesanya szerint olyasmi került akkoriban a kiscipőkbe, amiről az énekek is szóltak: piros alma, dió, mogyoró.
A téli vakációra gyerekvárost építettek a csíkszeredai akkori Május 1. parkba (Hargita napilap, 1987 decembere)
Fotó: Forrás: Kájoni János Megyei Könyvtár
Volt év, hogy a szomszéd néni, aki „aprozárban” dolgozott, pult alatt szerzett banánt, de az mindig zöld volt, ők pedig nem ismerték ezt a gyümölcsöt, nem tudták, hogy még várni kell az érésére, így megették, de sosem találták finomnak. Mégis szívesen emlékszik vissza arra az időszakra, mert úgy érzi, akkoriban jobban figyeltek az emberek egymásra: ha valakinek volt almája, adott, ha valaki tudott banánt szerezni, szerzett másnak is, az ő édesanyja például házi csokit készített, azt tették fényes sztaniolba, és ilyen szaloncukor került még a kiscipőkbe is. „Kaptunk időnként krumplicukrot a Mikulástól, egyszer meg egy orosz gyermeklap-előfizetést is, a Misára. Az nagyon jó volt.”
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!