Régen is lehetett találkozni a Mikulással. Legfeljebb Télapónak hívták
Fotó: Fortepan.hu
Akik ma töltik meg az ablakba kitett, fényesre suvickolt kiscipőket, gyerekkorukban legfeljebb a narancsnak örvendezhettek a virgács mellett. Sok helyen azt sem a Mikulás, hanem a Télapó hozta. S hogy mi mi került a kiscipőkbe akkor, amikor még az üzletekben sem volt amit megvásárolni, a Székelyhon napilap Liget mellékletében idézik fel néhányan.
2019. december 06., 12:292019. december 06., 12:29
Nagyot változott a világ! Bezzeg a mi időnkben! – mondják sokan a mai gazdag Mikulás-járásokról, hiszen a gyerekek ajándékot kapnak az otthoni kiscipők mellett az óvodában, iskolában, a nagyszülőkhöz, keresztszülőkhöz, de sokszor a nagynénikhez, nagybácsikhoz is eljár a Mikulás, sőt az is lehet, hogy egy bevásárlóközpontban is találkoznak a fehér szakállúval, aki a marketing jegyében is meg tudja őket ajándékozni valamivel.
Nem volt ez mindig így, az biztos. A mai ajándékozóknak mást és másként hozott az ajándékozó, hiszen sokan még a kommunizmusban szocializálódtak a téli ünnepekre. Az biztos, világítós blúz, távirányítós autó még a mesékben sem volt akkor.
– kezdi emlékei felidézését Márta. A kétgyermekes, negyvenes éveit taposó édesanya szerint olyasmi került akkoriban a kiscipőkbe, amiről az énekek is szóltak: piros alma, dió, mogyoró.
A téli vakációra gyerekvárost építettek a csíkszeredai akkori Május 1. parkba (Hargita napilap, 1987 decembere)
Fotó: Forrás: Kájoni János Megyei Könyvtár
Volt év, hogy a szomszéd néni, aki „aprozárban” dolgozott, pult alatt szerzett banánt, de az mindig zöld volt, ők pedig nem ismerték ezt a gyümölcsöt, nem tudták, hogy még várni kell az érésére, így megették, de sosem találták finomnak. Mégis szívesen emlékszik vissza arra az időszakra, mert úgy érzi, akkoriban jobban figyeltek az emberek egymásra: ha valakinek volt almája, adott, ha valaki tudott banánt szerezni, szerzett másnak is, az ő édesanyja például házi csokit készített, azt tették fényes sztaniolba, és ilyen szaloncukor került még a kiscipőkbe is. „Kaptunk időnként krumplicukrot a Mikulástól, egyszer meg egy orosz gyermeklap-előfizetést is, a Misára. Az nagyon jó volt.”
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!