
Fotó: képkocka Botár István/Dendrolab videójából
Egy-egy épület létrejöttének idejét kimutatni a felhasznált faanyagban megtalálható évgyűrűkből – ez a dendrokronológia, amelynek Székelyföldön Botár István régész és csapata a szakértői.
2020. április 27., 13:032020. április 27., 13:03
2020. április 27., 13:102020. április 27., 13:10
Itt a Ligeten néhány évvel ezelőtt részletekbe hajló cikkben foglalkoztunk Botár Istvánék Dendrolabjával és az ő munkájukkal, bemutatva néhány olyan példát is Erdély épített örökségénél elvégzett kutatásaikból, amelyek a korábbi hiedelmeket és tudományos álláspontokat is felülírták.

Meglepő, még a művészettörténészek által is nehezen elfogadható adatokkal szolgált az elmúlt években a dendrokronológia. Botár István régész és kollégái ezzel a legpontosabbnak számító módszerrel segítik, hogy tisztábban láthassuk Erdély történelmét.
Többek közt a Csíki-medencei templomok harangtornyainak építési korszakáról tett megállapításaik sem mindig egyeztek az addigi megállapításokkal. Az elmúlt hétvégén ugyanakkor a csíkszentimrei templom harangtornyánál elvégzett dendrokronológiai kutatásokról számoltak be a régészcsapat egy, a Facebookon közzétett, bevallottan házi készítésű videó révén.
Első, teljesen hendméd filmes kísérletünk a csíkszentimrei harangtorony dendrokronológiai kutatásáról. Nem szoktam ilyet kérni, de most fontos: nyomjatok egy like-ot, osszátok meg, hogy lássam, érdemes-e ezzel, ilyennel foglalkoznunk (különben inkább a komposzt átforgatására szánom az időt...). RO: Un filmuleț pilot făcut de noi despre cercetarea dendro a turnului din Sântimbru (Hr). Dacă vom avea interes mai accentuat, promit să facem și o versiune în limba română (Bogdane, despre una din bisericile tale sălăjene?).
Közzétette: Botár István – 2020. április 26., vasárnap
A sokszor munka közben rögzített fényképekhez és mozgóképekhez a csapat- és családtagok mondtak narrációt. Kedvező fogadtatás esetére folytatást ígérnek a dendrokronológusok: rajtunk ne múljon, mi is megosztjuk a videót olvasóinkkal. Jó szórakozást!
Akik nem látják jól a beágyazott Facebook-bejegyzést, ide kattintva érhetik el.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!