
A Házsongárdi temető napjainkra az erdélyi magyar írók és költők szimbólumává lett
Fotó: Nánó Csaba
Nem csak Kolozsváron fogalom, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek, és nem csak Erdélynek, hanem Európának is egyik legrégebbi, ma is működő sírkertje a mintegy öt évszázad régiséggel büszkélkedő Házsongárdi temető. A kolozsvári sírkertet a magyar állam segítségével szépítik – olvasható az Erdélyi Napló e heti számában.
2019. november 07., 14:122019. november 07., 14:12
A kolozsvári Házsongárdi temető a magyar művelődéstörténet nagyjainak nyughelyeként páratlan értékű: Kós Károly, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Dsida Jenő, Brassai Sámuel, Misztótfalusi Kis Miklós, Janovics Jenő – csak néhány „óriás” kiragadva a hosszú sorból. Napjainkra az erdélyi magyar írók és költők szimbólumává lett, állagmegóvása komoly erőfeszítésébe kerül a nevét viselő alapítványoknak és közcélú egyesületeknek.
Házsongárd Európa egyik legrégebbi temetőjeként nemcsak a sok évszázados magyar írásbeliség nagyjainak végső nyughelye, de az egykori békés együttélés mintapéldája az utókor számára. Sok évszázad síremlékeinek stílusa, valamint az erdélyi temetkezési szokások hűen tükröződnek a hajdani Kolozsvár déli városfalaitól emelkedő dombocskán elterülő romantikus temetőkertben.
A magyar állami segítséggel felújított Bánffy-kripta
Fotó: Nánó Csaba
A temetőt lombos-lugasos-dinnyeföldes domboldalon 1585. május 11-én alapította Kolozsvár városa a pestisjárvány kezdetén. A fekete halál oly mértékben szedte áldozatait, hogy az akkor kijelölt terület kicsinek bizonyult (a mai halottaskápolna környéke), így déli irányban terjeszkedett tovább. Felekezetre, nemzetiségre és vagyonosságra való tekintet nélkül temethetett ide bárki. Köztemetői szerepet ellátva kiterjedésének határát 1830 körül érte el, ösvényei, útjai spontán módon alakultak ki. Első rendezésre a 19. század végén szorult, a gazdátlan sírköveket ekkor kiemelték, átfaragták. Területi egységei a frissen hozzá kapcsolt területeken a szász (nyugaton) és a zsidó (keleten) temetőrész. A temetőkert minden valószínűség szerint ma több százezer elhunyt „lakhelye”.
Noha a városi közgyűlés már 1892-ben megállapította, hogy „a jelenlegi köztemető annyira túlzsúfolt, miszerint közegészségi és közrendészeti tekintetekből továbbra már nem használható”, és 1893-ban már nem engedélyezték új sírok ásását, ma is ide és a tetején megnyitott új temetőben temetkeznek. Az újban az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. És ezzel elkezdődött a több évszázados sírkert hanyatlása…
Turisztikai jelentősége mindig is volt a kolozsvári sírkertnek, és az utóbbi években ez jelentős mértékben megnőtt. A Határtalanul program keretében sok magyarországi iskolás látogat el a Házsongárdba, ugyanakkor sokan összekötik a temetőlátogatást a csíksomlyói pünkösdi úttal.
Dsida Jenő síremléke. A rengeteg nemzeti színű koszorú jelzi, hogy magyar turisták ezrei róják le kegyeletüket a Házsongárdi temetőben
Fotó: Nánó Csaba
A Házsongárd addig lesz a miénk is, amíg vigyázunk rá. Helyettünk senki sem gondozza majd őseink sírjait, és – ahogyan Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány vezetője is felhívja a figyelmet –, ha minden látogató egy gyomot kitépne, mindjárt szebb lenne Európa egyik legnevezetesebb sírkertje – hangsúlyozza Nánó Csaba, a cikk szerzője.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!