
Bene Ferenc: két meccs, két gól (1964)
Fotó: Nemzeti Sport archívum
Bár igazából csak a nyolccsapatos tornák bevezetése (1980) után beszélhetünk az Európa-bajnokságok gólkirályairól, azért az első öt torna egyikén-másikán is akadt igen kiemelkedő teljesítmény, ami a gólokat illeti – persze másban is. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában a gólkirályokat veszik számba, Bene Ferenctől Antoine Griezmannig, és felteszik a kérdést: vajon ki lesz a következő?
2021. június 15., 11:042021. június 15., 11:04
Az 1960 és 2016 között lezajlott tizenöt labdarúgó Európa-bajnokságon sokan voltak társgólkirályok, de néhányan olyanok is, akik abszolút fölénnyel vitték el a legjobb góllövő címét. Nyilvánvaló, hogy két meccsen (1960 és 1976 között mindössze két-két találkozó jelentette egy-egy csapat számára a döntő tornát) nem ugyanannyi gólszerzési esély van, mint például hét találkozón (a legutóbbi Eb-n a döntőig menetelő két együttes ennyi meccset játszott). Sokféle szempont van ezeken kívül is (pl. hány találkozón hány percet játszott valaki, meddig menetelt a csapata, lőhetett-e tizenegyest stb.),
– véli a cikk szerzője.
Alan Shearer: öt meccs, öt gól (1996)
Fotó: Nemzeti Sport archívum
A legelső, még Nemzetek Kupájának hívott torna négy meccsén igencsak sűrűn estek a gólok, de olyan nagyon sokat egyedül senki sem rúgott.
hiszen a francia–jugó meccsen szintén betaláló Milan Galic a döntőben a Szovjetuniónak is beköszönt. A tornagyőztes Szovjetunió együtteséből szintén két futballista csatlakozott a „társasághoz”, hiszen Valentyin Ivanov a Csehszlovákia elleni elődöntőben (3–0) szerzett kettőt, Viktor Ponyegyelnyik pedig az elődöntőben és a jugók elleni fináléban is betalált.
Bővebben minderről az Erdélyi Sport június 15-ei lapszámában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!