
Bene Ferenc: két meccs, két gól (1964)
Fotó: Nemzeti Sport archívum
Bár igazából csak a nyolccsapatos tornák bevezetése (1980) után beszélhetünk az Európa-bajnokságok gólkirályairól, azért az első öt torna egyikén-másikán is akadt igen kiemelkedő teljesítmény, ami a gólokat illeti – persze másban is. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában a gólkirályokat veszik számba, Bene Ferenctől Antoine Griezmannig, és felteszik a kérdést: vajon ki lesz a következő?
2021. június 15., 11:042021. június 15., 11:04
Az 1960 és 2016 között lezajlott tizenöt labdarúgó Európa-bajnokságon sokan voltak társgólkirályok, de néhányan olyanok is, akik abszolút fölénnyel vitték el a legjobb góllövő címét. Nyilvánvaló, hogy két meccsen (1960 és 1976 között mindössze két-két találkozó jelentette egy-egy csapat számára a döntő tornát) nem ugyanannyi gólszerzési esély van, mint például hét találkozón (a legutóbbi Eb-n a döntőig menetelő két együttes ennyi meccset játszott). Sokféle szempont van ezeken kívül is (pl. hány találkozón hány percet játszott valaki, meddig menetelt a csapata, lőhetett-e tizenegyest stb.),
– véli a cikk szerzője.
Alan Shearer: öt meccs, öt gól (1996)
Fotó: Nemzeti Sport archívum
A legelső, még Nemzetek Kupájának hívott torna négy meccsén igencsak sűrűn estek a gólok, de olyan nagyon sokat egyedül senki sem rúgott.
hiszen a francia–jugó meccsen szintén betaláló Milan Galic a döntőben a Szovjetuniónak is beköszönt. A tornagyőztes Szovjetunió együtteséből szintén két futballista csatlakozott a „társasághoz”, hiszen Valentyin Ivanov a Csehszlovákia elleni elődöntőben (3–0) szerzett kettőt, Viktor Ponyegyelnyik pedig az elődöntőben és a jugók elleni fináléban is betalált.
Bővebben minderről az Erdélyi Sport június 15-ei lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!