
A Temesvári Politechnika csapata 1977-ben, amikor a szekér még jól ment
Fotó: Archív felvétel
A bánsági nagyváros kikerülhetetlen, ha fociról beszélünk. Temesvár csapatai egykoron bajnokságokat nyertek, ám jó pár éve többnyire alsóbb osztályokban vegetálnak. A dicső múlt elhalványult, az összeomlás okai több síkon keresendők. A temesvári labdarúgás felemelkedéséről és bukásáról cikkezik a Székelyhon napilap Erdélyi Sport tematikus kiadánya.
2021. október 12., 10:222021. október 12., 10:22
A temesvári labdarúgást egyáltalán nem túlzás a minőségi román futball bölcsőjének nevezni. A 20. század elején a Béga-parti városban már futballoztak, 1904-ben valahol a központban megépült egy stadion is.
A névválasztás nem volt véletlen, az alapítók Kinizsi Pál hadvezérben látták az erőt, a vitézséget, amit a fociba is szerettek volna átültetni. A klub színei a fehér és a lila lettek.
A Temesvári Ripensia csapata a hőskorban
Fotó: Archív felvétel
Az 1921-ben életre hívott országos román bajnokság első hat kiírását zsinórban a Kinizsi nyerte meg, a román válogatott zömét a harmincas évek közepéig erdélyi, ezen belül temesvári játékosok adták. A húszas évek közepén már nemzetközi mérkőzésekre is sor került, a magyar–román futballkapcsolatokat ápolták Budapest és Temesvár városi válogatottjainak mérkőzései.
Az 1979/80-as szezonban Román Kupát nyert csapat
Fotó: Archív felvétel
1926- ban a bánsági csapat 2–0-ra győzött, a magyar fővárosban rendezett visszavágó 1–1-es döntetlent hozott. Mivel Temesvárt nyugodtan tekinthetjük a korszak romániai futballfővárosának, az említett találkozók szinte válogatott mérkőzésekkel értek fel. 1928-ban Lázár Kornél, a bánáti régió híres futballvezére, a Kinizsi volt elnöke részben korábbi klubja játékosaiból megalapította az első romániai profi csapatot, a Ripensiát. Az együttes első edzője Kertész Vilmos volt, a csapat sárga-piros-kék szerelésben futott ki a gyepre, de a profizmus 1932-es bevezetéséig nem vehetett részt a román bajnokságban. A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának az Erdélyi Sport kiadványában találják meg.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!