
A stanfordi börtönkísérlet nem csak etikátlan, a közelmúltbeli leleplezések szerint megrendezett is lehetett
Fotó: Wikipédia
Mi tudna ma az emberiség magáról Pavlov vagy Zimbardo nélkül? – teszik fel a kérdést a Székelyhon napilap Kilátó mellékletében. Az oknyomozó, háttérinformációs kiadványban a leghíresebb etikátlan emberi kísérleteket mutatják be.
2019. december 09., 15:282019. december 09., 15:28
A 20. században a kevésbé szigorú szabályozások következtében számos kísérletet lefolytattak, amelyek mai szemmel nézve a pszichológia fekete pontjainak számítanak. Az már más kérdést vet fel, hogy ezen kísérletek jelentős eredményeket hoztak és vitathatatlan befolyásuk van a napjaink pszichológiai eredményeire, ugyanakkor napjainkban megismételhetetlenek lennének – mutatnak rá a Kilátó oknyomozó műhelyének munkatársai.
A szociálpszichológia egyik legismertebb kísérletét 1971-ben folytatták le, melyet Philip Zimbardo, a Stanfordi Egyetem szociálpszichológusa vezetett. Zimbardo arra szerződtetett 17 és 30 év közötti férfi önkénteseket, hogy fizetségért vegyenek részt egy „börtönkísérletben”. Zimbardo és csapata azt az elméletüket próbálták kísérleti úton bizonyítani, miszerint mind a börtönőrök, mind a foglyok meghatározott viselkedésformákat vesznek fel.
1920-ban John B. Watson és munkatársai a John Hopkins Egyetemen végeztek klasszikus kondicionálási kísérletet egy kilenc hónapos kisbabán, Alberten. Azt vizsgálták, hogy a félelem elültethető-e az emberekben. Korábban hasonló kísérletet végzett Ivan Pavlov, amikor kutyáknál már sikeresen kimutatta a kondicionálás eredményét.
A ’60-as és ’70-es évek között zajlott a szociálpszichológia egyik legjelentősebb kísérletsorozata, a Stanley Milgram vezette engedelmesség-vizsgálat. Milgram célja azoknak a pszichológiai tényezőknek a feltárása volt, amelyek a II. világháború borzalmai mögött húzódhattak meg.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!