
A stanfordi börtönkísérlet nem csak etikátlan, a közelmúltbeli leleplezések szerint megrendezett is lehetett
Fotó: Wikipédia
Mi tudna ma az emberiség magáról Pavlov vagy Zimbardo nélkül? – teszik fel a kérdést a Székelyhon napilap Kilátó mellékletében. Az oknyomozó, háttérinformációs kiadványban a leghíresebb etikátlan emberi kísérleteket mutatják be.
2019. december 09., 15:282019. december 09., 15:28
A 20. században a kevésbé szigorú szabályozások következtében számos kísérletet lefolytattak, amelyek mai szemmel nézve a pszichológia fekete pontjainak számítanak. Az már más kérdést vet fel, hogy ezen kísérletek jelentős eredményeket hoztak és vitathatatlan befolyásuk van a napjaink pszichológiai eredményeire, ugyanakkor napjainkban megismételhetetlenek lennének – mutatnak rá a Kilátó oknyomozó műhelyének munkatársai.
A szociálpszichológia egyik legismertebb kísérletét 1971-ben folytatták le, melyet Philip Zimbardo, a Stanfordi Egyetem szociálpszichológusa vezetett. Zimbardo arra szerződtetett 17 és 30 év közötti férfi önkénteseket, hogy fizetségért vegyenek részt egy „börtönkísérletben”. Zimbardo és csapata azt az elméletüket próbálták kísérleti úton bizonyítani, miszerint mind a börtönőrök, mind a foglyok meghatározott viselkedésformákat vesznek fel.
1920-ban John B. Watson és munkatársai a John Hopkins Egyetemen végeztek klasszikus kondicionálási kísérletet egy kilenc hónapos kisbabán, Alberten. Azt vizsgálták, hogy a félelem elültethető-e az emberekben. Korábban hasonló kísérletet végzett Ivan Pavlov, amikor kutyáknál már sikeresen kimutatta a kondicionálás eredményét.
A ’60-as és ’70-es évek között zajlott a szociálpszichológia egyik legjelentősebb kísérletsorozata, a Stanley Milgram vezette engedelmesség-vizsgálat. Milgram célja azoknak a pszichológiai tényezőknek a feltárása volt, amelyek a II. világháború borzalmai mögött húzódhattak meg.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
Múzeumok, kastélyok, történelmi terek újragondolásán dolgozik a művészetet és a korszerű technológiákat ötvöző Manierart. A húszéves gyergyócsomafalvi alkotócsapat nemcsak hagyatékot segít továbbadni. Szélesebb körben is megismertetné a kultúránkat.
A japán Murakami Haruki és a kínai Can Hszüe is szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők sorában a Ladbrokes brit fogadóiroda toplistáján.
Rekordszámú pályamű és több mint hetven ország alkotóinak részvételével nyílt meg a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé. Az idei Torzulás hívószó a valóság, az identitás és a társadalmi változások kérdéseit állítja középpontba.
szóljon hozzá!