
Tavaly kilencvenen vettek részt az emlékmeneten
Fotó: Berei Károly
A második világháborúban a 2. magyar hadsereg hiányos felszerelésű katonái nem bírták feltartóztatni a többszörös túlerőt a Don folyónál. A szovjetek 1943. január 12-én megtörték a magyar arcvonalat és néhány hét alatt felmorzsolták a sereget. Berei Károllyal, a nagykárolyi emlékmenet szervezőjével interjút olvashatnak az Erdélyi Naplóban.
A második világháborúban a 2. magyar hadsereg hiányos felszerelésű katonái nem bírták feltartóztatni a többszörös túlerőt a Don folyónál. A szovjetek 1943. január 12-én megtörték a magyar arcvonalat és néhány hét alatt felmorzsolták a sereget. Berei Károllyal, a nagykárolyi emlékmenet szervezőjével interjút olvashatnak az Erdélyi Naplóban.
„Mintegy tíz évvel ezelőtt olvastam egy cikket arról, hogy néhány megszállott ember pár kilométeres gyalogtúrával emlékezik az 1943. január 12-i eseményekre, amikor megtörtént az úgynevezett doni áttörés. A második magyar hadsereg 1942–43-as hősies küzdelme a szovjetunióbeli Don folyó partján mindörökre történelmünk része marad” – mondja Berei Károly, aki Nagy Levente barájával eldöntötte, hogy ők is megszervezik Nagykárolyban és környékén az emléktúrát.
A 2019-es emlékmeneten csaknem 90 ember vett részt. Idén január 25-én szervezik meg a VIII. Emlékmenet a Doni Hősökért elnevezésű túrát, amely emberi számítás szerint 21–22 kilométeres lesz Nagykároly és Mezőpetri között.
A Berei Károllyal készült interjút elolvashatják az Erdélyi Napló mai számában.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!