
A Fellegvár a régi kolozsváriak számára kirándulóhely, ahonnan jó időben szinte az egész város belátható. Eredetileg csak a dombon lévő erődöt nevezték Fellegvárnak, később az egész 405 méteres magaslat ezen a néven vonult be a köztudatba. Az Erdélyi Napló legfrissebb száma egy virtuális túrára hívja olvasóit.
2021. május 06., 09:432021. május 06., 09:43
2021. május 06., 09:532021. május 06., 09:53
A fellegvári erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után; az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. 1849-ben itt végezték ki Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a küküllőmenti szász falvak biztosa volt.
A 19. században a dombon még nem épült szinte semmi, jól lehetett majálisozni, ha az időjárás is engedte. Ám a város építése, szépítése soha nem állt le. A dualizmus éveiben, illetve a századfordulón Kolozsvár helyenként nagy valószínűséggel inkább egy építőtelepre hasonlíthatott, mintsem „kincses városra”.
Rálátás a Fellegvárra. Hosszú időbe kerül még a felújítás
Fotó: Nánó Csaba
A csillagok állása kedvezővé tette, hogy jelentős dolgok szülessenek városszerte. Kolozsvárnak olyan főépítésze volt, mint Pákey Lajos, és a várost olyan jeles polgármesterek vezették, mint Haller Károly (1884–1886), Albach Géza (1886–1898) és Szvacsina Géza (1898–1913). E három polgármester mandátuma alatt indult jelentős fejlődésnek a Szamos-parti város.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
szóljon hozzá!