
A Fellegvár a régi kolozsváriak számára kirándulóhely, ahonnan jó időben szinte az egész város belátható. Eredetileg csak a dombon lévő erődöt nevezték Fellegvárnak, később az egész 405 méteres magaslat ezen a néven vonult be a köztudatba. Az Erdélyi Napló legfrissebb száma egy virtuális túrára hívja olvasóit.
2021. május 06., 09:432021. május 06., 09:43
2021. május 06., 09:532021. május 06., 09:53
A fellegvári erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után; az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. 1849-ben itt végezték ki Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a küküllőmenti szász falvak biztosa volt.
A 19. században a dombon még nem épült szinte semmi, jól lehetett majálisozni, ha az időjárás is engedte. Ám a város építése, szépítése soha nem állt le. A dualizmus éveiben, illetve a századfordulón Kolozsvár helyenként nagy valószínűséggel inkább egy építőtelepre hasonlíthatott, mintsem „kincses városra”.
Rálátás a Fellegvárra. Hosszú időbe kerül még a felújítás
Fotó: Nánó Csaba
A csillagok állása kedvezővé tette, hogy jelentős dolgok szülessenek városszerte. Kolozsvárnak olyan főépítésze volt, mint Pákey Lajos, és a várost olyan jeles polgármesterek vezették, mint Haller Károly (1884–1886), Albach Géza (1886–1898) és Szvacsina Géza (1898–1913). E három polgármester mandátuma alatt indult jelentős fejlődésnek a Szamos-parti város.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!