
A Sebastian-villa főbejárata. Kívülről keveset árulnak el a fehérre festett falak
Fotó: Csermák Judit
George Sebastian román műépítész származásáról legendák keringenek: kalandor volt, vagy csak szeretett utazni? Erre nehéz utólag választ adni. Mindenesetre nevét Tunézia tengerparti városában, Hammametben nagy becsben tartják. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Napló kiadványában.
2020. március 26., 11:142020. március 26., 11:14
2020. március 26., 11:162020. március 26., 11:16
George Sebastian a források szerint 1923-ban érkezett az akkor még provinciálisnak számító észak-afrikai településre, s kinézte magának a városka legszebb telkét. Nem messze a római romoktól, az antik villák maradványaitól, egy 16 hektáros területen építkezésbe fogott, s egy igazi kis édent teremtett magának a tengerparton. Hammamet fejlődésének nagy lökést adott Sebastian, példáját követve gombamód szaporodtak az üdülőépületek.
Kilátás a Sebastian-villából a tunéziai tengerre
Fotó: Csermák Judit
A Sebastian-villa tekintélyes méretű ház, tulajdonosának egyéni ízlését tükrözi. Mint a keleti építményeknél általában, kívülről keveset árulnak el a fehérre festett falak, az egyszerű formák, de harmóniát sugallnak. A milliomos által építtetett házról Frank Lloyd Wilde amerikai építész azt írta:
Véleménye mértékadó lehet, mivel az úgynevezett szerves építészet képviselőjeként – miszerint az épületnek összhangban kell lennie a környezetével, a körülvevő tájjal – ítélte meg a hammameti villát.
Az Erdélyi Napló ebbe a csodálatos villába kalauzolja olvasóit, amelyben olyan hírességek adták egymásnak a kilincset, mint például Oscar Wilde angol, Jean Cocteau, André Gide, George Bernanos, Roger Martin du Gard francia írók, Alberto Giacometti svájci szobrász, vagy Pablo Picassso spanyol képzőművész.
Lapozzák fel tehát a március 26-ai Erdélyi Naplót.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!