
A Sebastian-villa főbejárata. Kívülről keveset árulnak el a fehérre festett falak
Fotó: Csermák Judit
George Sebastian román műépítész származásáról legendák keringenek: kalandor volt, vagy csak szeretett utazni? Erre nehéz utólag választ adni. Mindenesetre nevét Tunézia tengerparti városában, Hammametben nagy becsben tartják. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Napló kiadványában.
2020. március 26., 11:142020. március 26., 11:14
2020. március 26., 11:162020. március 26., 11:16
George Sebastian a források szerint 1923-ban érkezett az akkor még provinciálisnak számító észak-afrikai településre, s kinézte magának a városka legszebb telkét. Nem messze a római romoktól, az antik villák maradványaitól, egy 16 hektáros területen építkezésbe fogott, s egy igazi kis édent teremtett magának a tengerparton. Hammamet fejlődésének nagy lökést adott Sebastian, példáját követve gombamód szaporodtak az üdülőépületek.
Kilátás a Sebastian-villából a tunéziai tengerre
Fotó: Csermák Judit
A Sebastian-villa tekintélyes méretű ház, tulajdonosának egyéni ízlését tükrözi. Mint a keleti építményeknél általában, kívülről keveset árulnak el a fehérre festett falak, az egyszerű formák, de harmóniát sugallnak. A milliomos által építtetett házról Frank Lloyd Wilde amerikai építész azt írta:
Véleménye mértékadó lehet, mivel az úgynevezett szerves építészet képviselőjeként – miszerint az épületnek összhangban kell lennie a környezetével, a körülvevő tájjal – ítélte meg a hammameti villát.
Az Erdélyi Napló ebbe a csodálatos villába kalauzolja olvasóit, amelyben olyan hírességek adták egymásnak a kilincset, mint például Oscar Wilde angol, Jean Cocteau, André Gide, George Bernanos, Roger Martin du Gard francia írók, Alberto Giacometti svájci szobrász, vagy Pablo Picassso spanyol képzőművész.
Lapozzák fel tehát a március 26-ai Erdélyi Naplót.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!