
Huszárok díszsorfala. „Isten nyugtassa, ezredes úr!”
Fotó: Sütő Éva
Kazinczy Lajost lázadó ezredesként 29 éves korában, azaz 1849. október 13-án teljes vagyonának elkobzására és golyó általi halálra ítélte a hadbíróság. Az ítéletet az aradi várkapu előtti sáncban hajtották végre október 25-én. „Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!”, mondta utoljára. A tizenötödik vértanúként számon tartott fiatal erdélyi hősről olvashatnak az Erdélyi Napló október 31-ei számában.
2019. október 31., 12:132019. október 31., 12:13
2019. október 31., 17:002019. október 31., 17:00
Kazinczy Lajos 1820-ban született Széphalmon az érsemjéni származású költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb gyermekeként. Vasárnap szobrot állítottak tiszteletére a község szoborparkjában, hisz ő az, akit Ormai Auffenberg Norbert honvédezredes után a magyar szabadságharc történetében a tizenötödik vértanúként tartanak számon.
A semjéni születésű édesapjára való tekintettel a helyiek a maguk mártír halottjának tekintik. 2010-ben a községi önkormányzat, valamint a székesfehérvári Krajcáros Alapítvány elhatározásából született meg a gondolat, hogy a szabadságharc semjéni vonatkozású mártírjának a Kazinczy–Fráter–Csiha-emlékház udvarára szobrot állítsanak.
Az akkori, tölgyfából készült, rusztikus kivitelezésű emlékművet Tóth Lajos székesfehérvári fafaragó készítette. Kedves Gyula, a magyar honvédelmi minisztérium ezredese, az 1848-as események szakértője akkor elmondta: a szobrot eredetileg Zsibóra tervezték, de az ottani önkormányzattal nem jutottak egyességre. A Zsibónál kapituláló honvédezredes fából faragott domborműve így került felállításra édesapja szülőfalujában.
Az érsemjéni szobor a székelyhídi származású, Kossuth-díjas Mihály Gábor alkotása
Fotó: Sütő Éva
Halálának 170. évfordulója alkalmából a Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Egyesület, az érsemjéni önkormányzat, a Magyar Kormány, valamint más magántámogatók jóvoltából került felavatása Kazinczy Lajos honvédezredes mellszobra. A büszt az apa szobrával szemközti oldalon kapott helyet, amely a székelyhídi származású, ma Budapesten alkotó Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Ugyanebben a parkban Fráter Loránd, szintén semjéni születésű nótáskapitány szobra is az ő nevével fémjelzett.
Már hagyománnyá vált, hogy a Nemzeti Vágta minden évben jelentős magyar történelmi alakot emel az esemény jelképévé. Az idei lovas rendezvény a vértanúhalált halt Kazinczy Lajos honvédezredes előtt tisztelgett.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!