
Nem finom a cigisek húsa – írja a Székely Nép 1940. január 7-i számában. Hogy még miről írtak a korabeli magyar lapok, arról a Székelyhon napilap legfrissebb száma nyújt ízelítőt. A napilap Látótér mellékletének Sajtóhistorikum rovatában, többek között Kaffka Margit haláláról is olvashatnak.
2021. május 17., 13:162021. május 17., 13:16
2021. május 17., 15:442021. május 17., 15:44
„Szegény dohányzókról gyakorta leszedik a szentelt vizet és különösen nyájas otthonukban a felsőbb hatalmak nem hagynak rajtuk egy krajcár ára becsületet. Most aztán végre a tudomány fényes elégtételt szolgáltatott az ártatlanul üldözötteknek. Az Uj-Hebridák szigeteiről tért ugyanis haza nemrégiben egy francia tudós, ki ott éveken át tanulmányozta az emberevő bennszülöttek szokásait. Különösen szakácskönyvüket vette tüzetes vizsgálat alá és belőle kétségtelenül meg állapította, hogy
E vigasztaló tényből tisztára kiviláglik, hogy a nikotin védőoltásul szolgál a kannibalizmus ellen és mi csak azért füstöljünk szorgalmasan, hogy az Uj-Hebridákon megmeneküljünk a felfalatás dicstelen halálától” – nyugtatja meg olvasóit a Székely Nép.
Lakodalom az Új-Hebridákon: dohányosokat nem szolgálnak fel!
A Északkeleti újság 1918. december 7-én arról tájékoztatja olvasóit, hogy a spanyolnátha áldozatul követelte az új magyar irodalom egyik legeredetibb és legerősebb egyéniségét, Kaffka Margitot. Az Udvarhelyi Híradó 1917. április 22-én egy fölöttébb érdekes esetről tudósít. „Szép és ritka kitüntetésben részesült Szathmáry Lajos és neje Sándor Ida tanítópár. Ugyanis deczember 30-án, a királyi koronázás napján született egy kis fiuk, akit Károlynak határoztak keresztelni (akárcsak a megkoronázott uralkodót, IV. Károlyt – szerk. megj.). Az apa, mint szolgálatban levő hadnagy, a keresztapai és keresztanyai védnökség elfogadására megkérte a Felséges királyi párt. A meghivást Ő Felségeik elfogadták és 500 korona ajándékot küldtek a kis keresztfiu részére”. A Sajtóhistorikum rovatot a Székelyhon napilap legfrissebb számában találják meg.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!