
Tömegek előtt beszél az analfabéta csodapásztor
Fotó: Forrás: playtech.ro
Néhány nap óta serény ügynökök járják a székelyföldi községeket és mindenfelé árulják a Petrache Lupu életéről írott könyveket – írta 1935-ban az Ellenzék. De sokgyermekes családapáról, kocsmai verekedésről és hazaárulásról szóló cikkeket is válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
2021. július 12., 14:582021. július 12., 14:58
Petrache Lupu az olténiai Maglavit község pásztora volt, aki azt állította, hogy isteni látomásai voltak. 1935-ben hiszékeny tömegek zarándokoltak Maglavitba, ahol a csodák tiszteletére kolostort is építettek – tudjuk meg. Petrache Lupu azt állította, hogy háromszor jelent meg neki az Úr.
– olvasható az Ellenzékben. A cikk írója azt is hozzáteszi, hogy eredetiek a pásztor beteggyógyítás körüli történetek, és a jelzett könyvből is idéz: „Mikor felcseperedett, életének nagyobb részét az állatok között töltve, asszonyt keresett magának. Nem volt szép ember és nem is volt gazdag”.
Arról, hogy a hencfalvai Székely Zsigmond szép ember volt-e, nem szól a Székely Nép 1906. június 9-ei lapszámának egyik cikke, de arról igen, hogy
Négy közülük meghalt, de negyvennyolc erőben és egészségben él. És mivel ő is szegény volt, az utóbb született két gyermekéről már nem tudott gondoskodni, „így a legújabb jövevények tartásának, nevelésének a gondját az állam a nagyváradi gyermekmenedéken helyezte el. A gyermeksokaság közül 31 fiu és 17 leány.”
A korabeli sajtóból válogatott cikkek között találunk még egy kocsmai verekedésről szóló tudósítást, miszerint Étfalván a kocsmában pálinkáztak a legények, tréfából összeszólalkoztak és birokra keltek.
És hogy a hasba szúrt Zoltán Jóskával mi történt, megtudhatják a Látótér július 12-ei lapszámának Sajtóhistorikum rovatából.
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
szóljon hozzá!