
Tömegek előtt beszél az analfabéta csodapásztor
Fotó: Forrás: playtech.ro
Néhány nap óta serény ügynökök járják a székelyföldi községeket és mindenfelé árulják a Petrache Lupu életéről írott könyveket – írta 1935-ban az Ellenzék. De sokgyermekes családapáról, kocsmai verekedésről és hazaárulásról szóló cikkeket is válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
2021. július 12., 14:582021. július 12., 14:58
Petrache Lupu az olténiai Maglavit község pásztora volt, aki azt állította, hogy isteni látomásai voltak. 1935-ben hiszékeny tömegek zarándokoltak Maglavitba, ahol a csodák tiszteletére kolostort is építettek – tudjuk meg. Petrache Lupu azt állította, hogy háromszor jelent meg neki az Úr.
– olvasható az Ellenzékben. A cikk írója azt is hozzáteszi, hogy eredetiek a pásztor beteggyógyítás körüli történetek, és a jelzett könyvből is idéz: „Mikor felcseperedett, életének nagyobb részét az állatok között töltve, asszonyt keresett magának. Nem volt szép ember és nem is volt gazdag”.
Arról, hogy a hencfalvai Székely Zsigmond szép ember volt-e, nem szól a Székely Nép 1906. június 9-ei lapszámának egyik cikke, de arról igen, hogy
Négy közülük meghalt, de negyvennyolc erőben és egészségben él. És mivel ő is szegény volt, az utóbb született két gyermekéről már nem tudott gondoskodni, „így a legújabb jövevények tartásának, nevelésének a gondját az állam a nagyváradi gyermekmenedéken helyezte el. A gyermeksokaság közül 31 fiu és 17 leány.”
A korabeli sajtóból válogatott cikkek között találunk még egy kocsmai verekedésről szóló tudósítást, miszerint Étfalván a kocsmában pálinkáztak a legények, tréfából összeszólalkoztak és birokra keltek.
És hogy a hasba szúrt Zoltán Jóskával mi történt, megtudhatják a Látótér július 12-ei lapszámának Sajtóhistorikum rovatából.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!