
Tömegek előtt beszél az analfabéta csodapásztor
Fotó: Forrás: playtech.ro
Néhány nap óta serény ügynökök járják a székelyföldi községeket és mindenfelé árulják a Petrache Lupu életéről írott könyveket – írta 1935-ban az Ellenzék. De sokgyermekes családapáról, kocsmai verekedésről és hazaárulásról szóló cikkeket is válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
2021. július 12., 14:582021. július 12., 14:58
Petrache Lupu az olténiai Maglavit község pásztora volt, aki azt állította, hogy isteni látomásai voltak. 1935-ben hiszékeny tömegek zarándokoltak Maglavitba, ahol a csodák tiszteletére kolostort is építettek – tudjuk meg. Petrache Lupu azt állította, hogy háromszor jelent meg neki az Úr.
– olvasható az Ellenzékben. A cikk írója azt is hozzáteszi, hogy eredetiek a pásztor beteggyógyítás körüli történetek, és a jelzett könyvből is idéz: „Mikor felcseperedett, életének nagyobb részét az állatok között töltve, asszonyt keresett magának. Nem volt szép ember és nem is volt gazdag”.
Arról, hogy a hencfalvai Székely Zsigmond szép ember volt-e, nem szól a Székely Nép 1906. június 9-ei lapszámának egyik cikke, de arról igen, hogy
Négy közülük meghalt, de negyvennyolc erőben és egészségben él. És mivel ő is szegény volt, az utóbb született két gyermekéről már nem tudott gondoskodni, „így a legújabb jövevények tartásának, nevelésének a gondját az állam a nagyváradi gyermekmenedéken helyezte el. A gyermeksokaság közül 31 fiu és 17 leány.”
A korabeli sajtóból válogatott cikkek között találunk még egy kocsmai verekedésről szóló tudósítást, miszerint Étfalván a kocsmában pálinkáztak a legények, tréfából összeszólalkoztak és birokra keltek.
És hogy a hasba szúrt Zoltán Jóskával mi történt, megtudhatják a Látótér július 12-ei lapszámának Sajtóhistorikum rovatából.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!