
Tömegek előtt beszél az analfabéta csodapásztor
Fotó: Forrás: playtech.ro
Néhány nap óta serény ügynökök járják a székelyföldi községeket és mindenfelé árulják a Petrache Lupu életéről írott könyveket – írta 1935-ban az Ellenzék. De sokgyermekes családapáról, kocsmai verekedésről és hazaárulásról szóló cikkeket is válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
2021. július 12., 14:582021. július 12., 14:58
Petrache Lupu az olténiai Maglavit község pásztora volt, aki azt állította, hogy isteni látomásai voltak. 1935-ben hiszékeny tömegek zarándokoltak Maglavitba, ahol a csodák tiszteletére kolostort is építettek – tudjuk meg. Petrache Lupu azt állította, hogy háromszor jelent meg neki az Úr.
– olvasható az Ellenzékben. A cikk írója azt is hozzáteszi, hogy eredetiek a pásztor beteggyógyítás körüli történetek, és a jelzett könyvből is idéz: „Mikor felcseperedett, életének nagyobb részét az állatok között töltve, asszonyt keresett magának. Nem volt szép ember és nem is volt gazdag”.
Arról, hogy a hencfalvai Székely Zsigmond szép ember volt-e, nem szól a Székely Nép 1906. június 9-ei lapszámának egyik cikke, de arról igen, hogy
Négy közülük meghalt, de negyvennyolc erőben és egészségben él. És mivel ő is szegény volt, az utóbb született két gyermekéről már nem tudott gondoskodni, „így a legújabb jövevények tartásának, nevelésének a gondját az állam a nagyváradi gyermekmenedéken helyezte el. A gyermeksokaság közül 31 fiu és 17 leány.”
A korabeli sajtóból válogatott cikkek között találunk még egy kocsmai verekedésről szóló tudósítást, miszerint Étfalván a kocsmában pálinkáztak a legények, tréfából összeszólalkoztak és birokra keltek.
És hogy a hasba szúrt Zoltán Jóskával mi történt, megtudhatják a Látótér július 12-ei lapszámának Sajtóhistorikum rovatából.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!