
Tömegek előtt beszél az analfabéta csodapásztor
Fotó: Forrás: playtech.ro
Néhány nap óta serény ügynökök járják a székelyföldi községeket és mindenfelé árulják a Petrache Lupu életéről írott könyveket – írta 1935-ban az Ellenzék. De sokgyermekes családapáról, kocsmai verekedésről és hazaárulásról szóló cikkeket is válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
2021. július 12., 14:582021. július 12., 14:58
Petrache Lupu az olténiai Maglavit község pásztora volt, aki azt állította, hogy isteni látomásai voltak. 1935-ben hiszékeny tömegek zarándokoltak Maglavitba, ahol a csodák tiszteletére kolostort is építettek – tudjuk meg. Petrache Lupu azt állította, hogy háromszor jelent meg neki az Úr.
– olvasható az Ellenzékben. A cikk írója azt is hozzáteszi, hogy eredetiek a pásztor beteggyógyítás körüli történetek, és a jelzett könyvből is idéz: „Mikor felcseperedett, életének nagyobb részét az állatok között töltve, asszonyt keresett magának. Nem volt szép ember és nem is volt gazdag”.
Arról, hogy a hencfalvai Székely Zsigmond szép ember volt-e, nem szól a Székely Nép 1906. június 9-ei lapszámának egyik cikke, de arról igen, hogy
Négy közülük meghalt, de negyvennyolc erőben és egészségben él. És mivel ő is szegény volt, az utóbb született két gyermekéről már nem tudott gondoskodni, „így a legújabb jövevények tartásának, nevelésének a gondját az állam a nagyváradi gyermekmenedéken helyezte el. A gyermeksokaság közül 31 fiu és 17 leány.”
A korabeli sajtóból válogatott cikkek között találunk még egy kocsmai verekedésről szóló tudósítást, miszerint Étfalván a kocsmában pálinkáztak a legények, tréfából összeszólalkoztak és birokra keltek.
És hogy a hasba szúrt Zoltán Jóskával mi történt, megtudhatják a Látótér július 12-ei lapszámának Sajtóhistorikum rovatából.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!