
Minden nőnek van elképzelése az anyai létről, ez egy ösztönösen belénk kódolt igazság
Fotó: twenty20.com
Kisbabánk világra jöttével egyidőben mi is megszületünk, vagy inkább újjászületünk. De az anyai ösztön ennél korábban érlelődik bennünk, még a gyermekünk fogantatása előtt. Vida Ágnes pszichológus az ovis lányok papás-mamás játékáig nyúlt vissza, majd végigvezetett a szülő-gyerek kapcsolat alakulásán a magzati kortól a kamasz és édesanyja közti viharos időszakig. A Kismamablog.hu szerzője Marosvásárhelyen kezdte többállomásos erdélyi előadássorozatát, az Anyapszichológiát.
2018. április 17., 17:032018. április 17., 17:03
2018. április 17., 18:362018. április 17., 18:36
Gyermekünkkel való kapcsolatunk kialakulása, csiszolódása és az időnként felmerülő konfliktusok kezelése átszövik a szülői létünk. Refrénszerűen visszatér ez a téma, időről időre felmerülnek az elég jó anya vagyok-e típusú kérdések, minduntalan az foglalkoztat, hogy a helyes módszereket használjuk-e a nevelésben és jó irányba tereljük-e a gyermek útját. Közben azon is őrlődünk, hogy olyan édesanya legyünk, amilyent megálmodtunk. Bizony, minden nőnek van elképzelése az anyai létről, ez egy ösztönösen belénk kódolt igazság.
Anyukásat játszik az oviban a hároméves, és ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy konkrétan babázik, hanem gondoskodik valakiről vagy valamiről. A fiúsan nevelt lányoknál is megfigyelték, hogy igencsak ragaszkodnak a háziállatokhoz, vagy egy plüssjáték fölött „anyáskodnak”. Tehát mindannyiunkban fellelhetőek ennek a korai nyomai.
Vida Ágnes marosvásárhelyi előadásán
Fotó: Haáz Vince
És az elképzelések is hamarább megfogalmazódnak, a lányok egész korán képesek határozott képet alkotni a női szerepek mikéntjéről. A legegyszerűbb példája ennek az öltözködés: a fiúkat szinte egyáltalán nem érdekli a férfias, egyedi ruházkodás, a lányoknak viszont elég korán konkrét elképzelésük van saját öltözködési stílusukról, a nőies jegyeikről.
A gyermek fejlődésével együtt az anyaszerep is folyamatosan alakul. Míg másfél évesen az anyai szereppel való ismerkedési szakaszról beszélünk, évek múlva, a párkapcsolatok kialakulásával megkezdődik a tudatos tervezés is. Arról álmodik a lány, hogyan töltené be az anyuka szerepet, gondolatfoszlányok szintjén elmereng azon, mit játszana leendő gyermekével, vagy biztosan tudja már az utódok nevét is, bár a gyermeknemzéstől még messze áll. A gyerekkorból összegyűjtött minták alapján áll össze a saját anyaképünk – mondja a pszichológus.
Vida Ágnes nem véletlenül említi a korai fejlődési szakaszt, hiszen a zsenge korban tapasztalt anyai minta meghatározó lesz, ebből merítünk a későbbiekben. Biztonságban érezte-e magát a csecsemő, számíthatott-e az édesanyjára elkeseredése minden pillanatában, megkapta-e a vigasztaló választ tőle, vagy inkább az önálló problémamegoldásra fektették a hangsúlyt gyerekkorában? Érdemes ezen elgondolkodni.
A kisbaba születését az édesanya „megszületése” előzi meg
Fotó: twenty20.com
Tudnunk kell, hogy a két-három éves kor után jelentkező nevelési mintákra már emlékezni fogunk. Ismerős lehet a „normális vagy, fiam?” kérdés. Felnőttként zsigerből vesszük majd elő a tudatalattinkból az ilyen mondatokat, amelyekről fiatalon úgy gondoltuk, soha nem használnánk őket. De a pszichológus szerint ez egy természetes folyamat, akkor van gond, ha ez a kiabáló, folyamatosan elégedetlen álláspont bekérgesedik. Ha az anya könnyen és gyakran dühbe gurul, és nem gondolja végig kimondott gondolatainak tartalmát és következményeit, a gyerekkel való viszony elrozsdásodását eredményezheti – magyarázza. A szakember azt tanácsolja, mielőtt leharapnánk a gyermekünk fejét, inkább keressük meg a valódi okát a szélsőséges viselkedésének.
Az anyakép, amelyet a lányok évekig érlelnek magukban, a várandóság idején kezd kikristályosodni. Az anya pocakjában fejlődő magzat már érzékeli az ízeket, egyes hangokat, az érintést, valamelyest előrevetíthető, hogy milyen gyerek fog születni és hozzá „idomul” aztán ösztönösen az anya is. Elképzeljük, milyen szülővé akarunk válni.
Napjainkban legtöbb esetben sokkal tudatosabb előkészület előzi meg a szülést, mondja a szakember
Fotó: Haáz Vince
Napjainkban legtöbb esetben sokkal tudatosabb előkészület előzi meg a szülést, többet és több helyről tud tájékozódni a szülő a terhességről, a gyerekágyas időszakról, és a gyermek fejlődési szakaszairól. Ma már babaprojektként emlegetjük ezt a folyamatot, továbbgondolva ez egyben az anyaprojekt is. Ezt áthatja az anyában végbemenő hormonális változások sora. A szülés időpontjához közelítve egyes anyáknál (a Vida Ágnes által megkérdezett anyák körülbelül 50 százalékánál) jelentkezik az ún. fészakrakási időszak, vagyis a gyerekvárást előkészítő biztonságos, stresszmentes környezet megteremtése.
Egy kanadai felmérés szerint az anyák mindössze egynegyede képes erre. A marosvásárhelyi előadáson végzett villámfelmérésből is kiderült, a jelenlevők közül mindössze egy páran vallottak úgy, hogy a szülés a tervezett időpontban történt.
Az anya-baba szimbiózis a születés utáni hónapokban még tart. Azt is megfigyelték, hogy általában azok a kismamák hordták túl a babájukat, akik nagyon élvezték a várandósság időszakát. A teljes szimbiózist nemcsak a csecsemő érzi, hanem az anya is. Sőt nála a „mi lesz vele nélkülem?” érzése többször visszaköszön még bizonyos élethelyzetekben (ilyen mérföldkő például az óvodai beszoktatás időszaka).
Hosszú ideig az anya jelenti a gyerek számára az önbizalom forrását
Fotó: twenty20.com
Közben ahogy nő a csecsemő, felfogja az anyától való elszakadás tényét, és emiatt szoronghat is. Hosszú ideig az anya jelenti a gyerek számára az önbizalom forrását, úgy is fogalmaz Vida Ágnes, hogy ez az „anyabizalom”. Felmerül bennünk, hogy miért eltérő a gyerek viselkedése a jelenlétünkben, illetve „idegen” környezetben? A bizalom a válasz. Anyában bízik, mert ő elviseli a hisztit, másnál viszont nem ismeri a határokat, bizonytalan a talaj, ezért más a viselkedése. Bizonyos élethelyzetbeli változások kibillenthetik a gyermeket ebből az állapotból, újra meg újra anyássá válik:
– fogalmaz a szakember. Azt javasolja, hogy szülőként igyekezzünk egyensúlyban tartani ezt a viszonyt, amelyet ő egy gumikötél mozgásához hasonlít: néha megnyúlik, aztán visszarántja a két végét tartó fél egyike. Törekednünk kell arra, hogy a kötődés ne legyen bizonytalan, ne erőltessük soha a leválást, mert az ellenkező hatást érhetjük el.
... szerepeket az anya tölti be. Legalábbis a dackorszakba lépő gyerek így éli meg: „anya szuperhős, hiszen mindenből megment, és közlekedési rendőr is, mert folyamatosan irányít, tilt, szabályokkal ütköztet”. Igen, pontosan ez történik a dackorszakban, a szárnyait próbálgató gyerek akarata ütközik az anyáéval, ami hisztit vált ki. Nagyon fontos ilyenkor az anya reakciója, mert ezt a szülői érzelmi mintát veszi át aztán a gyermek, és próbálja kezelni indulatait. A gyermek ilyenkor csalódik az anyjában, amiért ő újabb tiltással szembesítette, és annyira nem tudja kezelni ezt az érzését, hogy valósággal fájdalmat érez. Vida Ágnes szerint az önismeret kerül előtérbe ilyenkor, annak a művészete, hogy meglássuk, mi van a hiszti mögött. Át kell gondolni, mennyi időt foglalkoztunk aznap a gyerekkel, mi az ő szeretetnyelve, amelyen keresztül hatni tudunk rá.
A pszichológus kitűnő alkalomként említi a jó szülő-gyerek kapcsolat fenntartásához a családi kupaktanács szervezését. Ezen megbeszélhetik az elmúlt hét történéseit, jó és rossz élményeit, szó eshet a tervekről, elmondhatják, mit kérnek egymástól a családtagok. Ebben a békés környezetben átbeszélhetőek a testvérek illetve a szülők és gyermekek közötti konfliktusok is.
Rugalmasságra és nyitottságra van szükség, véli a pszichológus
Fotó: twenty20.com
Kellő rugalmassággal és nyitottsággal lehet csak dolgozni a gyerekeinkkel való jó kapcsolat kialakításán, fenntartásán. Ez a hozzáállás végigkíséri az anyaszerepet a várandósság időszakától a nagymamává válásig terjedő úton – összegezte előadását Vida Ágnes baba-, anya- és családpszichológus.
A vérző fogíny, a kellemetlen szájszag vagy a fogérzékenység nem olyan apróság, amit érdemes figyelmen kívül hagyni. A megfelelő fogápolás nemcsak a szép mosolyról, hanem az egészségünk megőrzéséről is szól.
Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent kínál a november 19-én, több mint 12 évnyi fejlesztés után megjelenő videójáték, a Rockstar Gamesnél készült GTA VI.
Negyven éve keresik a különleges pillanatokat és a jó fényeket: a csíkszeredai Prisma Fotóklub jubileumi kiállítással ünnepli négy évtizedes múltját, közösségét és a fotózás iránti töretlen szenvedélyét.
Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.
Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
szóljon hozzá!