Rajzban mondani el: a vírusokon túl is van élet

Mint hozzátette, a kritérium esetén jó lenne leszögezni azokat az alapokat, amelyek fenntartják közép- és hosszú távon az embernek, hogy ember legyen. Két dolog fontos: az emberi szabadság és a méltóság egyenértékűségének fenntartása. Ide tartozik a családmonográfiás gondolat – amelyről már írtunk a Ligeten is –, hogy tudjuk: honnan származunk, és milyen irányba tartunk. Továbbá, közösségi szinten értékelnünk és becsülnünk kell azt a tudás-hálót, ami a különféle hagyományok ápolásában még ma is tapasztalható, gyakorolható, tudatosítható – fejti ki a marosvásárhelyi filozófiatanár.

Tünetei egy manipulatív kornak

Rajzban mondom el címmel indult útjára az a projekt, amelyben arra kérték meg a diákokat, rajzolják le a félév nyitásakor, hogy miként élték meg a bezártságot, a világjárványt. Több száz rajz született már, és az a cél, hogy szakemberek bevonásával elemezzék ezeket a rajzokat, használható véleményeket tegyenek közkinccsé a rajzok fényképeivel együtt. A mentálhigiénés szakember szerint egyéni terápiás eszközként is használhatóvá tehető a rajzolás.

Rajzokban mondják el diákjaik azt, hogy milyen is legyen az iskolai rendszer, ami soha nem jelentheti azt, hogy ezek a rajzok diktálják a tempót és a divatot, hanem tüneteit mutatják egy olyan manipulatív kornak, amelyen a túlélőknek illene már túllépni. Tehát utalnak valamire a rajzok, de a szakemberek reflexiói segíthetnek a jövőépítésben – fejti ki Borsos Szabolcs. Iskolarendszerré válhat a rajzban mondom el projekt, ahová jelentkezhet majd bárki, főleg ha még évekig csak a virtuális térben mozoghatunk. Ha a vírushelyzet megengedi a fizikai jelenlétet, akkor majd székelyföldi helyszíneken várják az érdeklődőket – vetíti előre a rajzprojekt jövőjét a tanár.

Hogyan kötődik ez Bolyai Jánoshoz?

Bolyai Jánosnak a több ezer digitális oldalnyi adatból álló Üdvtanát tanulmányozva felfedezhetünk rajzokat is, és szimmetrikus, illetve ismétlődő formák is előkerültek – mondta el a Ligetnek a Bolyai-kutatóként is ismert tanár. „Azt hiszem, hogy ha valaki saját rajzában olyan ismétlődő és szimmetrikus formát fedez fel, amelyet utólagosan ismert fel, akár rávezetéssel, akkor az jó kiindulópont lehet bármilyen probléma megoldásában. Bolyai Üdvtanában az emberek boldogságának általános törvényeit próbálta leírni a maga sajátos matematikai eszközeivel, a rajzolás ennek része lehet” – részletezi a filozófiatanár.

A vírusokon túl is van emberi élet

A rajzolásnak kötődnie kell a kritériumhoz, vagyis ahhoz a kérdéshez, hogy mit miért teszek? Miért is rajzolok? A közösségemnek van-e valamilyen célja? Jómagam mit tehetek a közösségi élet javulásáért? – teszi fel a kérdéseket a szakember, aki szerint az életben tartott hagyományok által újraéleszthető a közösségi élet fontossága.

Úgy véli, fel kell ébresztenünk a tudatot, hogy létezésünk folyamatos és biztonságos. Ezt kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy gyökereik olyan erős kötődést jelentenek, amelyek már önmagában példakép más népeknek is. Gyermekeink, unokáink számára elérhetővé kell tennünk mindazt, amit nagyszüleinktől, őseinktől örököltünk gondolatban, szokásrendben, jogrendben. Tudniuk kell, hogy létezésük biztonságos, a vírusokon túl is van emberi élet, ami legalább annyira erős, folyamatos és minden élősködőt taroló, mint bármi ellenséges mikroszkopikus képződmény vagy mutáció – osztotta meg gondolatait a filozófiatanár.

A kocka és a spirál motívumai

Borsos Szabolcs úgy véli, fontos, hogy a rajzok készítőivel, az alkotókkal interakció jöjjön létre, ha lehet, verbális kommunikáció révén. Az alkotónak kell elmondania, hogy mi mit jelent az adott rajzon, ez adja az értelmezés dinamikáját. Ha nincs ott a szerző, akkor az értelmezés passzív, fontos dolgokat mondhatunk így is, de hiányérzetünk lesz.