
Marosszentgyörgyön évente három-négyszáz párnál kezdődik el a mesterséges megtermékenyítés folyamata
Fotó: Fivmures.ro
Bár egyre több pár problémája, mégsem szívesen fordulunk orvoshoz azzal, hogy nem jön a gyerek. Pedig Romániában hat párból egy küzd meddőséggel, vagyis a párok több mint 15 százalékánál marad el a várva várt gyermekáldás. Mégis sokan hosszú éveket várnak, míg szakembert keresnének a problémájukhoz. Hogy miért? A marosszentgyörgyi meddőségi klinika orvosigazgatója, Nagy Barna úgy véli, a nőgyógyászok, a párok tudatlansága és halogatása ugyanúgy hozzájárul a késlekedéshez, mint az, hogy sok esetben ma is tabu a meddőség.
2018. október 15., 14:562018. október 15., 14:56
2018. október 15., 22:102018. október 15., 22:10
Meddőségről az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint akkor beszélünk, ha a gyermek vállalására kész pár egy évig hiába próbálkozik, nem lesz belőle gyerek. Romániában a számok azt mutatják, hogy
De nem hazai specialitásról van szó: a meddőség ma már világszerte népbetegségnek számít. Az Európai Unióban átlagosan évente két és fél millió pár küszködik ezzel a problémával, miközben a témával foglalkozó szakemberek egyértelműen állítják, hogy a teherbeesési problémákkal orvoshoz fordulók száma folyamatosan nő.
Az egyik romániai magánklinika felmérése szerint
ahhoz, hogy gyereke legyen, egyszerűen azért, mert nem tudja, hogy szakemberre van szüksége a gyermekáldáshoz. Hasonlóak a tapasztalatok a Marosszentgyörgyön működő Zygota Maros Meddőségi Klinikán is: Nagy Barna orvosigazgató elmondta, sokan hosszú évek sikertelen próbálkozásai után, akár 5-10 évnyi reménykedés után fordulnak csak hozzájuk, legtöbben 35 év fölött, akár negyven évesen. Az orvosigazgató szerint az okai ennek azonban összetettek.
Tehát sokszor, mi nőgyógyászok is hibásak vagyunk. De nem szabad elfeledni, hogy sok esetben még mindig tabutéma a meddőség, így nehezen veszik rá magukat a párok, hogy eljöjjenek akár egy kivizsgálásra is. Valamint azt sem tudják a nők, hogy 35 év fölött rohamosan csökken a teherbeesés esélye” – fogalmazott a nőgyógyász.
Nagy Barna orvosigazgató szeirint még mindig tabutéma a meddőség
Fotó: Fivmures.ro
Hozzátette: bár biológiailag nagyon fiatalnak érzi magát egy nő 35-40 évesen, a sejtek öregedését ez nem állítja meg, 35 évesen a nő petesejtjeinek 50 százaléka genetikailag nem tökéletes, 40 éves korban pedig már 70 százalékuk hibás, ami a teherbeesés esélyét is csökkenti, valamint az életképes magzat kihordásának esélyeit is. Statisztikai adatok szerint Romániában a 35 évnél idősebb nők 30 százaléka, a 40 évnél idősebbek 50 százaléka meddő.
Az orvosigazgató éppen ezért azt ajánlja a gyermekáldásra váró pároknak, hogy egy év sikertelen próbálkozás után forduljanak orvoshoz, s vizsgáltassák ki a pár mindkét felét, ugyanis a gyereknemzésre képtelen házaspároknál 40 százalékban a nők, 40 százalékban a férfiak terméketlenek, 20 százalékban a meddőség oka ismeretlen marad, vagy mindkét félnél gond van. A meddőség okairól beszélve az orvosigazgató kifejtette: a leggyakoribb talán éppen a korhoz kötődő meddőség, amellyel a klinikához fordulnak a páciensek.
– mutat rá Nagy Barna, hozzátéve, hogy a legtöbb páciensük bizony 35 év feletti. Emellett a szakember szerint a nők esetén még a policisztás petefészek szindróma, valamint az endometriózis akadályozza leggyakrabban a teherbeesést, ugyanakkor számos férfi is érkezik hozzájuk olyan spermaképpel, amellyel képtelen természetes körülmények közt a megtermékenyítésre.
A gyereknemzésre képtelen házaspároknál 40 százalékban a nők, 40 százalékban a férfiak terméketlenek, 20 százalékban a meddőség oka ismeretlen marad
Fotó: Fivmures.ro
A marosszentgyörgyi klinika
A marosszentgyörgyi klinikához évente ezer-ezerkétszáz pár fordul meddőségi problémával, ezek mintegy egyharmadánál, vagyis 300-400 párnál kezdődik el a mesterséges megtermékenyítés folyamata. A jelentkezők jelentős hányadát sokrétű kezeléssel gyógyítják ki, és egy idő után a kismamák természetes úton is teherbe esnek, azaz visszaáll a termékenységük.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!