
Marosszentgyörgyön évente három-négyszáz párnál kezdődik el a mesterséges megtermékenyítés folyamata
Fotó: Fivmures.ro
Bár egyre több pár problémája, mégsem szívesen fordulunk orvoshoz azzal, hogy nem jön a gyerek. Pedig Romániában hat párból egy küzd meddőséggel, vagyis a párok több mint 15 százalékánál marad el a várva várt gyermekáldás. Mégis sokan hosszú éveket várnak, míg szakembert keresnének a problémájukhoz. Hogy miért? A marosszentgyörgyi meddőségi klinika orvosigazgatója, Nagy Barna úgy véli, a nőgyógyászok, a párok tudatlansága és halogatása ugyanúgy hozzájárul a késlekedéshez, mint az, hogy sok esetben ma is tabu a meddőség.
2018. október 15., 14:562018. október 15., 14:56
2018. október 15., 22:102018. október 15., 22:10
Meddőségről az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint akkor beszélünk, ha a gyermek vállalására kész pár egy évig hiába próbálkozik, nem lesz belőle gyerek. Romániában a számok azt mutatják, hogy
De nem hazai specialitásról van szó: a meddőség ma már világszerte népbetegségnek számít. Az Európai Unióban átlagosan évente két és fél millió pár küszködik ezzel a problémával, miközben a témával foglalkozó szakemberek egyértelműen állítják, hogy a teherbeesési problémákkal orvoshoz fordulók száma folyamatosan nő.
Az egyik romániai magánklinika felmérése szerint
ahhoz, hogy gyereke legyen, egyszerűen azért, mert nem tudja, hogy szakemberre van szüksége a gyermekáldáshoz. Hasonlóak a tapasztalatok a Marosszentgyörgyön működő Zygota Maros Meddőségi Klinikán is: Nagy Barna orvosigazgató elmondta, sokan hosszú évek sikertelen próbálkozásai után, akár 5-10 évnyi reménykedés után fordulnak csak hozzájuk, legtöbben 35 év fölött, akár negyven évesen. Az orvosigazgató szerint az okai ennek azonban összetettek.
Tehát sokszor, mi nőgyógyászok is hibásak vagyunk. De nem szabad elfeledni, hogy sok esetben még mindig tabutéma a meddőség, így nehezen veszik rá magukat a párok, hogy eljöjjenek akár egy kivizsgálásra is. Valamint azt sem tudják a nők, hogy 35 év fölött rohamosan csökken a teherbeesés esélye” – fogalmazott a nőgyógyász.
Nagy Barna orvosigazgató szeirint még mindig tabutéma a meddőség
Fotó: Fivmures.ro
Hozzátette: bár biológiailag nagyon fiatalnak érzi magát egy nő 35-40 évesen, a sejtek öregedését ez nem állítja meg, 35 évesen a nő petesejtjeinek 50 százaléka genetikailag nem tökéletes, 40 éves korban pedig már 70 százalékuk hibás, ami a teherbeesés esélyét is csökkenti, valamint az életképes magzat kihordásának esélyeit is. Statisztikai adatok szerint Romániában a 35 évnél idősebb nők 30 százaléka, a 40 évnél idősebbek 50 százaléka meddő.
Az orvosigazgató éppen ezért azt ajánlja a gyermekáldásra váró pároknak, hogy egy év sikertelen próbálkozás után forduljanak orvoshoz, s vizsgáltassák ki a pár mindkét felét, ugyanis a gyereknemzésre képtelen házaspároknál 40 százalékban a nők, 40 százalékban a férfiak terméketlenek, 20 százalékban a meddőség oka ismeretlen marad, vagy mindkét félnél gond van. A meddőség okairól beszélve az orvosigazgató kifejtette: a leggyakoribb talán éppen a korhoz kötődő meddőség, amellyel a klinikához fordulnak a páciensek.
– mutat rá Nagy Barna, hozzátéve, hogy a legtöbb páciensük bizony 35 év feletti. Emellett a szakember szerint a nők esetén még a policisztás petefészek szindróma, valamint az endometriózis akadályozza leggyakrabban a teherbeesést, ugyanakkor számos férfi is érkezik hozzájuk olyan spermaképpel, amellyel képtelen természetes körülmények közt a megtermékenyítésre.
A gyereknemzésre képtelen házaspároknál 40 százalékban a nők, 40 százalékban a férfiak terméketlenek, 20 százalékban a meddőség oka ismeretlen marad
Fotó: Fivmures.ro
A marosszentgyörgyi klinika
A marosszentgyörgyi klinikához évente ezer-ezerkétszáz pár fordul meddőségi problémával, ezek mintegy egyharmadánál, vagyis 300-400 párnál kezdődik el a mesterséges megtermékenyítés folyamata. A jelentkezők jelentős hányadát sokrétű kezeléssel gyógyítják ki, és egy idő után a kismamák természetes úton is teherbe esnek, azaz visszaáll a termékenységük.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
Az őszi zöldségek közül a sütőtök az egyik legjobb választás, hiszen komoly gyógyító erővel bír. Ráadásuk a sütőtök és a parmezán a legjobb barátok.
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Nem a római császárnak, hanem egy Mexikóba emigrált olasz szakácsnak köszönhető a receptje.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
szóljon hozzá!