Még mindig tabu, pedig népbetegség a meddőség
Marosszentgyörgyön évente három-négyszáz párnál kezdődik el a mesterséges megtermékenyítés folyamata
Fotó: Fivmures.ro
Bár egyre több pár problémája, mégsem szívesen fordulunk orvoshoz azzal, hogy nem jön a gyerek. Pedig Romániában hat párból egy küzd meddőséggel, vagyis a párok több mint 15 százalékánál marad el a várva várt gyermekáldás. Mégis sokan hosszú éveket várnak, míg szakembert keresnének a problémájukhoz. Hogy miért? A marosszentgyörgyi meddőségi klinika orvosigazgatója, Nagy Barna úgy véli, a nőgyógyászok, a párok tudatlansága és halogatása ugyanúgy hozzájárul a késlekedéshez, mint az, hogy sok esetben ma is tabu a meddőség.
Szász Cs. Emese
2018. október 15., 14:562018. október 15., 14:56
2018. október 15., 22:102018. október 15., 22:10
Meddőségről az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint akkor beszélünk, ha a gyermek vállalására kész pár egy évig hiába próbálkozik, nem lesz belőle gyerek. Romániában a számok azt mutatják, hogy
De nem hazai specialitásról van szó: a meddőség ma már világszerte népbetegségnek számít. Az Európai Unióban átlagosan évente két és fél millió pár küszködik ezzel a problémával, miközben a témával foglalkozó szakemberek egyértelműen állítják, hogy a teherbeesési problémákkal orvoshoz fordulók száma folyamatosan nő.
Még mindig tabutéma
Az egyik romániai magánklinika felmérése szerint
ahhoz, hogy gyereke legyen, egyszerűen azért, mert nem tudja, hogy szakemberre van szüksége a gyermekáldáshoz. Hasonlóak a tapasztalatok a Marosszentgyörgyön működő Zygota Maros Meddőségi Klinikán is: Nagy Barna orvosigazgató elmondta, sokan hosszú évek sikertelen próbálkozásai után, akár 5-10 évnyi reménykedés után fordulnak csak hozzájuk, legtöbben 35 év fölött, akár negyven évesen. Az orvosigazgató szerint az okai ennek azonban összetettek.
Tehát sokszor, mi nőgyógyászok is hibásak vagyunk. De nem szabad elfeledni, hogy sok esetben még mindig tabutéma a meddőség, így nehezen veszik rá magukat a párok, hogy eljöjjenek akár egy kivizsgálásra is. Valamint azt sem tudják a nők, hogy 35 év fölött rohamosan csökken a teherbeesés esélye” – fogalmazott a nőgyógyász.
Nagy Barna orvosigazgató szeirint még mindig tabutéma a meddőség
Fotó: Fivmures.ro
Hozzátette: bár biológiailag nagyon fiatalnak érzi magát egy nő 35-40 évesen, a sejtek öregedését ez nem állítja meg, 35 évesen a nő petesejtjeinek 50 százaléka genetikailag nem tökéletes, 40 éves korban pedig már 70 százalékuk hibás, ami a teherbeesés esélyét is csökkenti, valamint az életképes magzat kihordásának esélyeit is. Statisztikai adatok szerint Romániában a 35 évnél idősebb nők 30 százaléka, a 40 évnél idősebbek 50 százaléka meddő.
Egy év után irány az orvos
Az orvosigazgató éppen ezért azt ajánlja a gyermekáldásra váró pároknak, hogy egy év sikertelen próbálkozás után forduljanak orvoshoz, s vizsgáltassák ki a pár mindkét felét, ugyanis a gyereknemzésre képtelen házaspároknál 40 százalékban a nők, 40 százalékban a férfiak terméketlenek, 20 százalékban a meddőség oka ismeretlen marad, vagy mindkét félnél gond van. A meddőség okairól beszélve az orvosigazgató kifejtette: a leggyakoribb talán éppen a korhoz kötődő meddőség, amellyel a klinikához fordulnak a páciensek.
– mutat rá Nagy Barna, hozzátéve, hogy a legtöbb páciensük bizony 35 év feletti. Emellett a szakember szerint a nők esetén még a policisztás petefészek szindróma, valamint az endometriózis akadályozza leggyakrabban a teherbeesést, ugyanakkor számos férfi is érkezik hozzájuk olyan spermaképpel, amellyel képtelen természetes körülmények közt a megtermékenyítésre.
A gyereknemzésre képtelen házaspároknál 40 százalékban a nők, 40 százalékban a férfiak terméketlenek, 20 százalékban a meddőség oka ismeretlen marad
Fotó: Fivmures.ro
A marosszentgyörgyi klinika
A marosszentgyörgyi klinikához évente ezer-ezerkétszáz pár fordul meddőségi problémával, ezek mintegy egyharmadánál, vagyis 300-400 párnál kezdődik el a mesterséges megtermékenyítés folyamata. A jelentkezők jelentős hányadát sokrétű kezeléssel gyógyítják ki, és egy idő után a kismamák természetes úton is teherbe esnek, azaz visszaáll a termékenységük.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!