Apai depresszió: nem csak az anyáknak nehéz a gyerek érkezése

– fejtette ki Léder László.

Akár az anya, akár az apa depressziós, ez veszélyezteti a párkapcsolatokat. Amennyiben nem kerül segítség, félő, hogy – Léder László megfogalmazásában – a „lábon kihordott szülői depresszió” a válóperes bíróságokon végződik. Olyannyira, hogy kimutatható: az első vagy sokadik gyermek születése szorosan összefügg a válások gyakoriságával. „Két nagyobb tendencia figyelhető meg: amikor a párok betöltik a 40. életévüket, s 7-10 évnyi házaság után úgymond beleunnak egymásba, ilyenkor több a válás. A másik nagyobb tendencia pedig pontosan a gyerek születése körüli időszak, ami nagyon megviseli a párokat” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ebben a témában is végeztek el kutatást, megdöbbentő eredménnyel: a párok megítélése szerint

„Megdöbbentő, de hozzáteszem, hogy érthető. Azért érthető, mert a gyerek születése körüli időszak le van rózsaszín mázzal öntve, az emberek – férfiak is, nők is – pedig csalódnak, mert nem arra számítanak, amit kapnak” – vázolta Léder László. Szerinte pedig éppen a realitásra való rákészüléssel lehetne boldogabbá, konfliktusmentesebbé tenni ezt az időszakot a szülők számára.

Az apák számára külön nehézség az „apátlanság” jelensége, vagyis az, hogy ma még mindig sokan gondolják azt, hogy a férfiaknak a várandósság, a születés alatt másodlagos a szerepe. Ez pedig egy olyan bénító üzenet, aminek hatására a férfiak gyakorlatilag „offline” állapotba kerülhetnek: mintegy kikapcsolnak, nem vesznek tudomást a történésekről.

Nem vesznek részt vagy nem vesznek részt eléggé a születés és a gyereknevelés körüli döntések meghozatalában, amelyek esetében a nők gyakran átveszik az irányítást. „A nőket sem hibáztatnám ebben, hiszen ők is ezt a kódot kapják, hogy ez az ő felelősségük” – mutatott rá Léder László.

Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy ebben az időszakban – mivel a nő kiesik a munkahelyéről, a család bevételei pedig megcsappannak – a férfi több munka elvállalásával „kompenzál”. Miközben a bevételek csökkennek, a kiadások nőnek.

Ilyenkor szokott lenni a lakás- és autóvásárlás, bútorok beszerzése és így tovább, mert a gyereknek minden kell. Rásegít erre jócskán a bébimarketing is, s pillanatok alatt elköltik a párok több havi jövedelmüket, s utána pedig kétségbeesetten próbálják utolérni magukat” – fejtette ki a pszichológus, aki szerint ebben időszakban a legfontosabb, hogy minél több időt és energiát a gyerek születésére és egymásra tudjanak a szülők fordítani, hogy pihenjenek rá, mert tudatában kell legyenek annak, hogy nagyon nehéz időszak következik.

Ez nem csak szexuális frusztrációt okoz: az intimitás hiánya a depresszióhoz vezető egyik legfontosabb ok. Ezzel kapcsolatban a még mindig jelen levő buta előítéletek is nehezítik a helyzetet: sokan azt tartják, hogy a várandósság alatti szexuális élet árt a magzatnak, holott ennek pont az ellenkezője igaz, csökken például a koraszülés kockázata annál a kismamánál, aki a várandósság alatt is él szexuális életet.

Másik konfliktusforrás a születés körüli időszakban az, amit a pszichológus „rokonmenedzsmentnek” nevez: megjelennek a család életében a rokonok, a nagyszülők. „Én nagyon nagyszülőpárti vagyok, szerintem jobban ott kell legyenek a nagyszülők az unoka születésénél, mint ahogy a modern családban szokás, csak fel kell készülni arra, hogy „bombák” robbanhatnak” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. A „zöld özvegység” modern jelensége is lehet problémák, súlyos konfliktusok forrása: ilyen még soha nem volt a történelem folyamán korábban, hogy a nők megszokott közösségeikből kiszakadva gyakorlatilag hónapikig „össze legyenek zárva” gyerekeikkel.  

Mindezen problémákra a pszichológus szerint leginkább a tudatosítással lehet felkészülni, de mi van, ha ez nem sikerült a legjobban? Mit lehet tenni, ha már benne vagyunk a slamasztikában, az elidegenedésben, elhidegülésben, s gyorsított tempóban száguldunk a válás felé? „Ha olyan a kapcsolat, és még ezt bírja, akkor le kell ülni, és át kell ezeket a dolgokat beszélni. Ezeknek a beszélgetéseknek az kell legyen az alapja, hogy tudjuk: normális dolog, hogy ez egy nehéz időszak, újra ki kell találnunk magunkat, és nézzük meg, hogy konkrétan mit lehet csinálni azért, hogy ne legyünk frusztráltak, és legyen több időnk egymásra.

Ha viszont már bemerevedtek az álláspontok, akkor egy mediátorra van szükség, aki nem feltétlenül terapeuta, de egy olyan személy, aki segít a pároknak újra meghatározni a dolgokat. Ez nagyon sokat szokott segíteni” – tanácsolta a szakember.