Emlékeket, családokat és nemzeteket köt össze. A gasztronómia sokkal fontosabb, mint ahogyan felületesen gondolnánk róla – vallja Nyáry Krisztián író és Mautner Zsófia gasztroblogger. A Rádió GaGának a Taste of Transylvania gasztrofesztiválon adott interjúban elárulták, miért tartják kulcsfontosságúnak a régi receptek feltámasztását, és miért olyan szoros a kapcsolat az ételek és az identitás között. A beszélgetés a híres Déryné-féle káposztáról is szólt, melynek receptje szerintük a gasztronómia „törvénykönyve”.
2025. szeptember 12., 09:032025. szeptember 12., 09:03
2025. szeptember 12., 19:342025. szeptember 12., 19:34
– Van nekünk a Déryné-féle káposztánk, de nincs egységes konszenzus a receptről. Mondjátok el, a ti fejetekben hogyan néz ki?
Mautner Zsófia: Egy régóta dédelgetett álom volt, ami most megvalósult: Nyáry Krisztián és Ugron Zsolna régóta szerették volna, hogy egyszer egy rendezvényen megfőzzék ezt a töltött káposztát. A Vineta Bárban még januárban Nemesvölgyi Attila és Stoller Marci pedig kellőképpen elkötelezettek és „bolondok” voltak ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen lehetetlennek tűnő projektbe – akkor készült el legelőször a recept, amit volt szerencsém megkóstolni.
Nyáry Krisztián: A disznóbőrös dolog nem tőlem származik, ez a reformkori teflon. Ezzel érték el, hogy egy nagy üstben, amit Déryné kasztrolnak nevez, ne égjen oda az étel.
Kívülről akár meg is sülhet, de belülről védi az ételt. Gyakorlatilag alul és felül is be van csomagolva vele a káposzta.
– Az eredeti receptről Déryné is írt. Miben másabb ez az „őrültség” ízben, mint a standard töltött káposzta? Bár aligha hiszem, hogy van ilyen, mi a „sztenderd”?
Nyáry Krisztián: Eleve ez egy fehér töltött káposzta, mert a recept 1830-ból származik. Akkoriban Magyarországon is kevés helyen használtak paprikát, Erdélyben pedig biztosan nem, így ez nyugodtan kihagyható belőle. A töltött káposzta azért csodálatos, mert egy igazi fúziós étel.
valószínűleg német-lengyel közvetítéssel érkezett hagyomány. A két dolog pedig hol találkozhatott volna, ha nem Erdélyben? Nem véletlen, hogy ez az étel itt vált annyira meghatározóvá.
– Mitől lesz fontos egy ételnek a múltja és a származása?
Mautner Zsófia: Szerintem a múltja nagyon fontos. A gasztronómia és az étel számomra mindig egy ablak, amit kinyithatsz, és utána addig ugrasz, ameddig csak kedved tartja. Nagyon sok történelmi és kulturális örökségbe lehet belemászni általa, ami rendkívül izgalmas. De a jelenét is szeretem.
Valószínűleg egy új hagyományt teremtettünk azzal, hogy ez a recept évről évre újjászületik.
– Krisztián, mi van, ha ez megfordul, és a történetekből készítenek szakácskönyveket, mint például az Agatha Christie-s főzőskönyv?
Nyáry Krisztián: Ez is azt mutatja, hogy az irodalom és a gasztronómia nagyon közel áll egymáshoz, és tulajdonképpen ugyanazokat az érzéseket nyitja meg az emberben. Ez pedig közel van ahhoz a nehezen megfogható dologhoz, amit identitásnak nevezünk. Amikor egy közösség elveszíti az identitását, beolvad. Először eltűnik a saját nyelv, aztán a vallás, de
Amíg egy Stuttgartban élő valaki visszagondol a nagymama káposztás húslevesére, addig vannak erdélyi szászok. Ez olyan fontos identitásteremtő dolog, hogy nem véletlen, hogy egyszerre vagyunk kíváncsiak a régi ételemlékekre és az irodalomra.
– Zsófi, hogy ha egyetlen ételt kellene felidézned, amiről olvastál, mi lenne az?
Mautner Zsófia: Egy nagyon közhelyes dolgot fogok mondani, de bevállalom: Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényéből a madeleine. Ezt azért merem mondani, mert maga a szöveg, a nyelvezet, a mondatszerkezet annyira gyönyörű, hogy egyetlen apró madeleine-en keresztül képes leírni egy megéllt pillanatot kétszáz oldalon keresztül.

A Rádió GaGának adott exkluzív interjúban Trucza Adorján, a Taste of Transylvania főszervezője és Cseri Miklós, a szentendrei múzeum főigazgatója bejelentették, hogy jövő év márciusában közösen szerveznek egy nagyszabású eseményt Budapest közelében.
Egyetlen falat ebből a meleg, spenótos-parmezános csodából, és garantáltan magad mögött hagyod a nap minden fáradtságát.
Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.
Két csíkszeredai biciklisfutár egy elsőre őrültnek tűnő ötlettel állt rajthoz a Tour Horizonton: futártáskával a hátukon vágtak neki a 700 kilométeres kalandnak. Négy és fél nap, 8000 méter szintkülönbség és számtalan történet lett belőle.
Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.
Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.
Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.
Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.
Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.
2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.
szóljon hozzá!