
Tőkés Attila lelkész úgy véli, feladata van a faluban
Fotó: Haáz Vince
Tőkés Attila, gegesi református lelkipásztor úgy került a kis, Maros megyei faluba évekkel ezelőtt, hogy korábban nem járt ott, de még csak nem is hallott a településről. Azonnal megszerette a Marosvásárhelytől 30 kilométerre található falut, elhatározta azt is, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy visszanyerje régi fényét. A Székelyhon napilap Hit-Vallás melléklete Gegesre kalauzolja el olvasóit.
2020. augusztus 31., 12:312020. augusztus 31., 12:31
„Mi nem tudtuk, hogy hova jövünk, életünkben nem jártunk itt, de azt mondtuk, minket a Jóisten ide vezetett, itt megválasztottak, azt jelenti, hogy itt valamilyen feladatunk van. Nem állt szándékunkban továbblépni, bár azóta több lehetőségünk is lett volna rá, maradtunk.
– magyarázza a faluba jövetelének történetét a lelkész. Azonnal megszerette a Marosvásárhelytől 30 kilométerre található, a Nyárád- és a Kis-Küküllő-mente közötti, Havad községhez tartozó zsákfalut. Közösségépítésbe és a gazdaság fellendítésébe fogott.
Sajátos állat a skót szarvasmarha
Fotó: Tőkés Attila
Elhatározta, nem hagyja, hogy teljesen elnéptelenedjen Geges – minden tőle telhetőt megtesz, hogy újból egy virágzó, fejlődő településsé váljon.
Jelenleg alig kétszázan élnek a faluban, de nem reménytelen a helyzet, hiszen van gyerek, és ahol gyerekzsivajtól hangos az utca, ott van jövő is – mondja Tőkés Attila. Hozzátette: vannak már olyan fiatalok, illetve nyugdíjasok is, akik visszatelepedtek Gegesbe; többen is vállalkoznak, kertészkednek, málna- és feketeribizli-termesztéssel foglalkoznak. A falu melletti erdőben pedig a skót szarvasmarha-tenyészet működik. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon Hit-Vallás mellékeltében.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!