
A harang hívó szavát ma is sokan meghallják
Fotó: Beliczay László
Október a reformáció hónapja, hiszen 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. A reformáció nem más, mint visszatérés a forráshoz, Isten igéjéhez. A Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletének összeállításában kis áttekintést olvashatnak a reformátorokról, a tanaikról, és arra is keresik a választ, hogy mit jelent ma a reformáció.
2021. október 25., 10:302021. október 25., 10:30
Luther Márton szerzetes volt, aki rendfőnöke tanácsára a Bibliát és Szent Ágoston írásait olvasta, s arra a kérdésre kereste a választ cellájában, hogy
Ezt a Római levél 1,17-ben találta meg: „Az igaz ember pedig hitből fog élni”. Ráébredt arra, hogy nem a test sanyargatásából, hanem egyedül Isten kegyelméből van az üdvösség, és ez csak hit által lesz a miénk. Az isteni kegyelemnek ez az átélése és hitből való elfogadása lett Luther életének és az egész reformációnak az alapeszméjévé.
Vannak magyar és vannak szász evangélikus gyülekezetek. A reformáció legfőbb tanítása: egyedül kegyelemből (sola gratia), egyedül hit által (sola fi de), egyedül Krisztus által (solus Christus), soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség). Kálvin János fogalmazta meg az ötödik hittételt: egyedül a Szentírás (sola Scriptura). Kálvin János (Jean Calvin) Svájcban született, teológiát és jogot tanult, és fiatalként ismerkedett meg Luther Márton munkatársával, Melanchton Fülöppel. A reformáció tanítását az Institutióban foglalta össze, amelyet élete során többször kiegészített. Az Institutiónak két központi tanítása van,
Tanítását egyedül a Szentírásra alapozza, és azt tanítja, hogy nemcsak örök életünk, de maga az egész földi élet egyedül Isten kijelentett igéjéből ismerhető meg, vezethető le és értelmezhető. Nagy figyelmet fordított az egyházfegyelemre, a közoktatásra, és alapjaiban határozta meg a református (presbiteriánus) egyházak szervezetét. A vastagnyakú kálvinista kifejezés a nevéhez kötődik. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!