
A harang hívó szavát ma is sokan meghallják
Fotó: Beliczay László
Október a reformáció hónapja, hiszen 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. A reformáció nem más, mint visszatérés a forráshoz, Isten igéjéhez. A Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletének összeállításában kis áttekintést olvashatnak a reformátorokról, a tanaikról, és arra is keresik a választ, hogy mit jelent ma a reformáció.
2021. október 25., 10:302021. október 25., 10:30
Luther Márton szerzetes volt, aki rendfőnöke tanácsára a Bibliát és Szent Ágoston írásait olvasta, s arra a kérdésre kereste a választ cellájában, hogy
Ezt a Római levél 1,17-ben találta meg: „Az igaz ember pedig hitből fog élni”. Ráébredt arra, hogy nem a test sanyargatásából, hanem egyedül Isten kegyelméből van az üdvösség, és ez csak hit által lesz a miénk. Az isteni kegyelemnek ez az átélése és hitből való elfogadása lett Luther életének és az egész reformációnak az alapeszméjévé.
Vannak magyar és vannak szász evangélikus gyülekezetek. A reformáció legfőbb tanítása: egyedül kegyelemből (sola gratia), egyedül hit által (sola fi de), egyedül Krisztus által (solus Christus), soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség). Kálvin János fogalmazta meg az ötödik hittételt: egyedül a Szentírás (sola Scriptura). Kálvin János (Jean Calvin) Svájcban született, teológiát és jogot tanult, és fiatalként ismerkedett meg Luther Márton munkatársával, Melanchton Fülöppel. A reformáció tanítását az Institutióban foglalta össze, amelyet élete során többször kiegészített. Az Institutiónak két központi tanítása van,
Tanítását egyedül a Szentírásra alapozza, és azt tanítja, hogy nemcsak örök életünk, de maga az egész földi élet egyedül Isten kijelentett igéjéből ismerhető meg, vezethető le és értelmezhető. Nagy figyelmet fordított az egyházfegyelemre, a közoktatásra, és alapjaiban határozta meg a református (presbiteriánus) egyházak szervezetét. A vastagnyakú kálvinista kifejezés a nevéhez kötődik. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
szóljon hozzá!