Vissza a forráshoz

A harang hívó szavát ma is sokan meghallják

Fotó: Beliczay László

Október a reformáció hónapja, hiszen 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. A reformáció nem más, mint visszatérés a forráshoz, Isten igéjéhez. A Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletének összeállításában kis áttekintést olvashatnak a reformátorokról, a tanaikról, és arra is keresik a választ, hogy mit jelent ma a reformáció.

Liget

2021. október 25., 10:302021. október 25., 10:30

Luther Márton szerzetes volt, aki rendfőnöke tanácsára a Bibliát és Szent Ágoston írásait olvasta, s arra a kérdésre kereste a választ cellájában, hogy

„Hol találok a kegyes Istenre?”.

Ezt a Római levél 1,17-ben találta meg: „Az igaz ember pedig hitből fog élni”. Ráébredt arra, hogy nem a test sanyargatásából, hanem egyedül Isten kegyelméből van az üdvösség, és ez csak hit által lesz a miénk. Az isteni kegyelemnek ez az átélése és hitből való elfogadása lett Luther életének és az egész reformációnak az alapeszméjévé.

Luther tanítása nyomán jött létre az evangélikus-lutheránus egyház, amelynek Erdélyben is több gyülekezete van.

Vannak magyar és vannak szász evangélikus gyülekezetek. A reformáció legfőbb tanítása: egyedül kegyelemből (sola gratia), egyedül hit által (sola fi de), egyedül Krisztus által (solus Christus), soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség). Kálvin János fogalmazta meg az ötödik hittételt: egyedül a Szentírás (sola Scriptura). Kálvin János (Jean Calvin) Svájcban született, teológiát és jogot tanult, és fiatalként ismerkedett meg Luther Márton munkatársával, Melanchton Fülöppel. A reformáció tanítását az Institutióban foglalta össze, amelyet élete során többször kiegészített. Az Institutiónak két központi tanítása van,

az egyik Isten feltétlen urasága, a másik az ő igéjének abszolút tekintélye.

Tanítását egyedül a Szentírásra alapozza, és azt tanítja, hogy nemcsak örök életünk, de maga az egész földi élet egyedül Isten kijelentett igéjéből ismerhető meg, vezethető le és értelmezhető. Nagy figyelmet fordított az egyházfegyelemre, a közoktatásra, és alapjaiban határozta meg a református (presbiteriánus) egyházak szervezetét. A vastagnyakú kálvinista kifejezés a nevéhez kötődik. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.