
Mutatós fogás a Deszkásból
Fotó: Kisréti Zsombor
Utazó ember számára legtöbbször „létszükséglet” egy-egy út menti kisvendéglőben, csárdában megpihenni. A hírnevet szerzett falatozóhelyek rendszerint felkapott vendéglátóipari helyiségekké nőtték ki magukat, ahol szívesen megáll az ember. A Nyárádtő és Ákosfalva közötti út mentén fekvő étteremben járt a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa.
2020. június 17., 14:302020. június 17., 14:30
2020. június 17., 14:312020. június 17., 14:31
Amióta szervezett vendéglátás működik, az út menti csárdák, kisvendéglők, falatozók mindig felkapott és népszerű gasztronómiai helyek voltak világszerte. Amelyik út menti csárda viszonylag stabil színvonalú ételeket és kiszolgálást tud biztosítani, annak hamar híre kelt, elsősorban a sofőrök, de a pihenésre, falatozásra vágyó gépkocsis vagy autóbuszos turisták körében is. Ilyen szempontból jó helyen fekszik a Nyárádtő és Ákosfalva közötti, marosvásárhelyi elkerülőútként használt megyei út mentén található Nyárádkarácson Deszkás nevű kisvendéglője.
Tárkonyos erdélyi csorba, az étterem egyik remeke
Fotó: Kisréti Zsombor
A cikkből kiderül, a koronavírus-járvány után itt is megváltozott az élet, a pincér például csak szóban mondhatja el, mi van az étlapon, de végül a rendelés rendben zajlott. „Jómagam főleg leveseiért kedvelem ezt a kisvendéglőt. Kóstoltam már pacal-, húsgombóc-, gulyás-, vagy újházi tyúkhúslevesüket, amelyek épp olyan ízletesek, mint az erdélyi csorba vagy a parasztcsorba. Ezúttal erdélyi csorbát rendeltem, ami a valóságban egy remek tárkonyos leves volt, tejföllel, apró disznóhússal és fűszerrel bőven ellátva”– olvasható a beszámolóban.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!