Újságíróból diplomata: nem tud elszakadni sajtós gyökereitől Salamon Márton László

– Erdélyi magyar újságíróként ismernek, ismertek otthon. Diplomata, kultúrattasé, politikus vagy minek tartod magad?
– Ez bonyolult kérdés, a válasz mégis egyszerű: mióta bevizsgáztam a diplomaták testületébe, azóta karrierdiplomata vagyok. 2012 és 2017 között Szalonikiben voltam főkonzul, most pedig már a második diplomáciai kiküldetésemnél tartok: 2018 márciusa óta vagyok a Tel Aviv-i Román Kulturális Intézet igazgatója. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy egyrészt nem tudok, és nem is akarok elszakadni újságírói „gyökereimtől”. A sajtós múlt rányomta, és továbbra is rányomja a bélyegét a személyiségemre. Másrészt én nem is tekintem a diplomáciát igazi szakmának. Szerintem a jó diplomatának, akárcsak a jó újságírónak, kell hogy legyen egy másik alapvégzettsége, és egy valamennyire már felépített karrierje azon a területen, amelyen végezte a tanulmányait. Ha innen indulunk, akkor én alapvetően tanár vagyok, harmincéves koromig csak tanítottam, eleinte gimnáziumi, majd egyetemi szinten, és később szociológiából doktoráltam. Ami biztos: politikus nem vagyok, nem is lehetek, hiszen a diplomata státus kizárja az aktív politizálást, párttagságot.      

– Mi a feladata egy kulturális attasénak? Létezik-e egy protokoll, amit be kell tartani, vagy saját program, elképzelés szerint dolgozik egy kulturális intézet vezetője?
– A Román Kulturális Intézet igazgatója nem kulturális attasé; az attasék a nagykövetségek személyzetéhez tartoznak. A kulturális intézetek önálló külképviseletek, nem tartoznak a nagykövetségekhez, önálló személyzettel, önálló költségvetéssel, és általában saját székhellyel. Az önállóság azt jelenti, hogy nem a helyi nagykövetségnek, hanem a Román Kulturális Intézet bukaresti központjának tartozunk elszámolni a tevékenységünkkel, onnan hagyják jóvá az általunk javasolt, elképzelt, eltervezett programokat, projekteket. A Román Kulturális Intézet egyébként kettős alárendeltségben van a Külügyminisztériummal és a Művelődési Minisztériummal szemben: a külügy a külföldön működő kulturális intézetek működési költségeit fedezi, ideértve a kultúrdiplomaták és más alkalmazottak fizetéseit is, míg a kulturális tárcának a tartalmi-kultúrstratégiai kérdésekben van meghatározó szerepe, befolyása.

korábban írtuk

Kényszerszabadság Izraelben: a Szentföldön ragadt kollégánk beszámolója

Nem úgy alakult néhány napos kiruccanásunk, ahogy előzően elképzeltük: az újfajta koronavírus járványa miatt drasztikus intézkedéseket vezetett be a repülőtársaság, felfüggesztve izraeli járatait. Így most hetekre a közel-keleti országban ragadtunk.

– Milyen rendezvényeket szervezel, és milyen koncepció alapján? Kiket hív meg? Milyen jelentős romániai személyiségek voltak a vendégei?
– A Tel Aviv-i Román Kulturális Intézet rendezvényei eléggé sokrétűek. Mi abban a speciális helyzetben vagyunk, hogy Izraelben létezik egy igencsak nagyszámú, a mai Románia területéről elszármazott közösség, amely nagyon hálás résztvevője szinte bármely általunk szervezett kulturális programnak. A Román Kulturális Intézet fő célközönsége természetesen nem a külföldön élő romániai diaszpóra, hanem elsősorban a nem románajkú helyi kultúrafogyasztó, az ilyen speciális helyzetektől, mint amilyenben – a mi szempontunkból – Izrael van, mégsem tekinthetünk el. A koncepciót magunk alakítjuk ki, az általános kultúrstratégiai szempontokat is figyelembe véve. Ilyen szempont volt tavaly például Románia soros EU-elnöksége, amelynek kapcsán Jeruzsálemben, Tel Avivban, Haifán és Beer-Séván különböző kulturális és akadémiai programokat szerveztünk, de „beszálltunk” például a tavaly éppen Izraelben tartott Eurovízió dalverseny romániai résztvevőjének népszerűsítésébe is a román énekes Tel Aviv-i eurovíziós mellékrendezvényének szervezőiként. Tavalyelőtt, 2018-ban természetszerűen a centenárium volt a fő „téma”, idén pedig igyekszünk lehetőségeink szerint promoválni Izraelben a „Temesvár Európai Kulturális Főváros – 2021” projektet, a temesvári operaház júliusi, jeruzsálemi előadásával és egy Tel Aviv-i tudományos konferenciával, amelynek a témája szándékaink szerint Temesvár zsidó kulturális öröksége lenne. Ennek kapcsán, ha már a meghívott személyiségekről kérdeztél,