
Fotó: Makkay József
Az elmúlt három évtizedben a kalotaszegi falvakból eltűnt a vidék hagyományos fekete patása, a bivaly. A helyi Antal család harmincöt bivalytehenet számláló állománya a ritka erdélyi kivételek közé tartozik. A tejet helyi tejautomatából értékesítő gazdacsalád szerint a bivalytartás jövője komoly anyagi gondokba ütközik – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
2022. május 25., 11:192022. május 25., 11:19
2022. május 25., 18:312022. május 25., 18:31
Kalotaszentkirály határában, a legelőn szemrevételezzük az Antal család harmincöt bivalyát: az öt faluból álló kalotaszegi községben egyedül nekik van bivalycsordájuk.
Antal Tibor gazda nem túl derűlátó a hagyományos kalotaszegi patás, a bivaly fennmaradásával kapcsolatban. Túl kevés – napi átlagban öt-hat liter – tejet fejnek a bivalytehenektől, de a tehéntejnél kétszer magasabb zsírtartalmú tejet mégsem lehet jóval magasabb áron értékesíteni, a tenyészállatokért járó uniós támogatás pedig a fele a pirostarka szarvasmarhához képest.
Kőrösfői fiatalemberként a rendszerváltás után nősült Kalotaszentkirályra, amikor a faluban még sokan tartottak állatot. A fiatal család számára természetes volt, hogy a bivalytartás mellett kötelezik el magukat. Húsz évig pirostarka tehenekkel foglalkoztak, miközben Kalotaszeg falvaiban folyamatosan csökkent a tejelőmarha-állomány. Egy idő után rádöbbentek, hogy az alacsony tejfelvásárlási ár miatt váltani kell. Két lehetőségük maradt: abbahagyják a több tíz állatra duzzadt tehenészetet, és más mezőgazdasági foglalkozás után néznek, vagy elszegődnek ipari munkára. Hét évvel ezelőtt döntötték el, hogy bivalytartásra váltanak.
A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!