Fotó: Makkay József
Az elmúlt három évtizedben a kalotaszegi falvakból eltűnt a vidék hagyományos fekete patása, a bivaly. A helyi Antal család harmincöt bivalytehenet számláló állománya a ritka erdélyi kivételek közé tartozik. A tejet helyi tejautomatából értékesítő gazdacsalád szerint a bivalytartás jövője komoly anyagi gondokba ütközik – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
2022. május 25., 11:192022. május 25., 11:19
2022. május 25., 18:312022. május 25., 18:31
Kalotaszentkirály határában, a legelőn szemrevételezzük az Antal család harmincöt bivalyát: az öt faluból álló kalotaszegi községben egyedül nekik van bivalycsordájuk.
Antal Tibor gazda nem túl derűlátó a hagyományos kalotaszegi patás, a bivaly fennmaradásával kapcsolatban. Túl kevés – napi átlagban öt-hat liter – tejet fejnek a bivalytehenektől, de a tehéntejnél kétszer magasabb zsírtartalmú tejet mégsem lehet jóval magasabb áron értékesíteni, a tenyészállatokért járó uniós támogatás pedig a fele a pirostarka szarvasmarhához képest.
Kőrösfői fiatalemberként a rendszerváltás után nősült Kalotaszentkirályra, amikor a faluban még sokan tartottak állatot. A fiatal család számára természetes volt, hogy a bivalytartás mellett kötelezik el magukat. Húsz évig pirostarka tehenekkel foglalkoztak, miközben Kalotaszeg falvaiban folyamatosan csökkent a tejelőmarha-állomány. Egy idő után rádöbbentek, hogy az alacsony tejfelvásárlási ár miatt váltani kell. Két lehetőségük maradt: abbahagyják a több tíz állatra duzzadt tehenészetet, és más mezőgazdasági foglalkozás után néznek, vagy elszegődnek ipari munkára. Hét évvel ezelőtt döntötték el, hogy bivalytartásra váltanak.
A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!