
Fotó: Makkay József
Az elmúlt három évtizedben a kalotaszegi falvakból eltűnt a vidék hagyományos fekete patása, a bivaly. A helyi Antal család harmincöt bivalytehenet számláló állománya a ritka erdélyi kivételek közé tartozik. A tejet helyi tejautomatából értékesítő gazdacsalád szerint a bivalytartás jövője komoly anyagi gondokba ütközik – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
2022. május 25., 11:192022. május 25., 11:19
2022. május 25., 18:312022. május 25., 18:31
Kalotaszentkirály határában, a legelőn szemrevételezzük az Antal család harmincöt bivalyát: az öt faluból álló kalotaszegi községben egyedül nekik van bivalycsordájuk.
Antal Tibor gazda nem túl derűlátó a hagyományos kalotaszegi patás, a bivaly fennmaradásával kapcsolatban. Túl kevés – napi átlagban öt-hat liter – tejet fejnek a bivalytehenektől, de a tehéntejnél kétszer magasabb zsírtartalmú tejet mégsem lehet jóval magasabb áron értékesíteni, a tenyészállatokért járó uniós támogatás pedig a fele a pirostarka szarvasmarhához képest.
Kőrösfői fiatalemberként a rendszerváltás után nősült Kalotaszentkirályra, amikor a faluban még sokan tartottak állatot. A fiatal család számára természetes volt, hogy a bivalytartás mellett kötelezik el magukat. Húsz évig pirostarka tehenekkel foglalkoztak, miközben Kalotaszeg falvaiban folyamatosan csökkent a tejelőmarha-állomány. Egy idő után rádöbbentek, hogy az alacsony tejfelvásárlási ár miatt váltani kell. Két lehetőségük maradt: abbahagyják a több tíz állatra duzzadt tehenészetet, és más mezőgazdasági foglalkozás után néznek, vagy elszegődnek ipari munkára. Hét évvel ezelőtt döntötték el, hogy bivalytartásra váltanak.
A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
szóljon hozzá!