
A helyi gazdákat kellene felkarolni ahhoz, hogy zömmel hazai hústermék legyen a polcokon
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az európai árak stabilak, nincs élelmiszerhiány, fontos lenne azonban, hogy az állam helyzetbe hozza a hazai hústermelő gazdákat, elsősorban a kisvágóhidak engedélyeztetésének megkönnyítésével – véli Pócs Sándor, Székelyföld egyik legismertebb húsfeldolgozó üzemének igazgatója. A témával bővebben a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványában foglalkoznak.
2020. április 08., 13:292020. április 08., 13:29
Az 1994-ben Gyergyószentmiklóson, a Benedek család magántőkéjű cégeként megalakult Arterimpex Kft. kilenc évvel később, 2003-ban kezdte el élelmiszeripari tevékenységét a gyergyószentmiklósi vágóhíd megvásárlásával. Az anyagilag megerősödő kereskedelmi társaság 2009-ben napi 20 tonnás kapacitású, új húsfeldolgozó üzemet indított el. Felhozataluk, a Benedek nevet viselő húspari termékek Székelyföld-szerte ismertségre tettek szert. Az élelmiszeripari vállalkozás életében több tranzakció is volt – három évvel ezelőtt bezárták a gyergyószentmiklósi vágóhidat –, a cég azóta hazai és külföldi vágóhidaktól beszerzett húst dolgoz fel.
A cikkben kitérnek arra is, hogy ebben az időszakban nem csak az egészségügyre, hanem az élelmiszeriparra is hatalmas nyomás nehezedik. A három héttel ezelőtt bekövetkezett nagy vásárlási hullám Székelyföld élelmiszercégeit sem kímélte. A nehezen kezelhető vásárlási láz mára lecsengett, az eladások visszatértek a normális kerékvágásba, illetve most, húsvét előtti héten erősödtek fel ismét.
Ma a kisgazdák számára az állattartás több szempontból is kálvária. Pócs a legnagyobb gondnak az országszerte hiányzó kisvágóhidakat tartja. Minderről az Erdélyi Gasztró április 8-ai számában olvashatnak.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!