
Szilágyi Enikőt Belgiumban érte a járvány, itt gyűjtött erőt a folytatáshoz
Fotó: Nánó Csaba
A Francia Köztársaság Művészet és Irodalom Lovagrendjével kitüntetett, erdélyi származású Szilágyi Enikő színművésznőt Belgiumban érte a világméretű járvány kitörése. A csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban vele közölt interjúban a bezártságról, a kisebbségi létről és a román elnök beszédéről is véleményt mond a művésznő.
2020. június 11., 14:302020. június 11., 14:30
2020. június 11., 14:322020. június 11., 14:32
„Március 5-én léptünk fel Kolozsváron a marosvásárhelyi Yorick Stúdióval az Eltűntek című előadásunk első turnéjának utolsó állomásán, majd visszarepültem Belgiumba, ahonnan azóta sem mozdulhattam ki. Megállt az élet, mintha súlyos bűnök után vezekelnünk kellett volna. Hihetetlennek tűnt az egész. Halomra pusztultak az emberek. Egy tízmilliós országban majdnem 10 ezer halott, több mint 100 ezer fertőzött. Kiderült, hogy milyen felkészületlen még egy nyugat-európai ország is járvány esetén. Most csak Belgiumról beszélek, ahol mindezt megéltem. Sem maszk, sem kesztyűk, sem egyéb védőfelszerelés. A kórházi személyzet és a lakosság is védtelenül állt, és hetekig csodára várt. Ez valóban hihetetlennek tűnt, de igaz volt. A gyógyszertárak bejárati ajtajára ki volt írva: »sem maszk, sem kesztyű, sem fertőtlenítő zselé nem kapható.«
– eleveníti fel az elmúlt időszakot a kolozsvári születésű színművésznő.
Szilágyi Enikő 1952. december 19-én született a kincses városban, iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián diplomázott. A Brüsszeli Királyi Egyetem holland nyelvszakára járt, a párizsi Sorbonne-on francia nyelvet és irodalmat hallgatott. A Yorick-darabban történt fellépésére készülve tavaly ősszel a Ligeten is készítettünk vele egy beszélgetést, azt ide kattintva olvashatják el. A vele készült legfrissebb interjút pedig az e heti Erdélyi Naplóban találják meg.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!