
Augusztusi újkenyér. A 19. század végén honosodott meg az ünnepnek ez a fajta tartalma
Fotó: Haáz Vince
Szent István napja összmagyar ünnep. A rendszerváltás előtti Magyarországon az Alkotmány napjaként tartották számon, de az utóbbi harminc évben Szent István ünnepe a Kárpát-medence természetes határain is átnyúlik. A moldvai Klézsén a csángók is első királyunkhoz fohászkodnak. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában közéleti személyiségek vallanak közös ünnepünk jelentőségéről.
2020. augusztus 20., 09:172020. augusztus 20., 09:17
2020. augusztus 20., 16:112020. augusztus 20., 16:11
„Augusztus 20. az államalapítás ünnepe. Csak éppen semmi köze az államalapításhoz. Mi is történt augusztus 20-án? 1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait a székesfehérvári Nagyboldogaszszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.
1771-ben a Szent Jobbot Ragusából – ma Dubrovnik – Bécsbe, majd pedig Budára vitette, ahol a királyi vár Zsigmond-kápolnájában őrizték. Az első körmenetre a 19. század elején került sor, amelyet 1945-ig a budai várban rendeztek” – magyarázza dr. Kálmán Attila.
dr. Kálmán Attila marosvásárhelyi tanár, történész
A marosvásárhelyi tanár, történész szavaiból az is kiderül, hogy 1891-ben augusztus 20-át Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással és 1927 óta tűzijátékkal. Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés kimondta, hogy az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magyar nemzet örök hálájának és mélységes hódolatának bizonyságául törvénybe iktatja. Illetve, hogy az országgyűlés augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja. Az Erdélyi Napló csütörtöki számában a teljes cikket elolvashatják.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!