A székely konyha ízvilágát két alapfűszer határozza meg: a só és a bors. Nincs olyan háztartás, ahol ne találhatnánk meg, és kevés az az étek, amibe ne kerülne bele ez a két egyszerű, ám de mégis nagyszerű fűszer.
2021. június 09., 16:202021. június 09., 16:20
A parajdi só világhírnévnek örvend: emberek ezrei látogatják a lelőhelyét, hisz minősége vitathatatlanul és bizonyítottan kiváló. Bányászata már a római korban elkezdődött, és még ma is Európa egyik legnagyobb sótartalékának számít Székelyföldön.
Bors tekintetében már kissé eltérőbb múlttal rendelkezik a székely. A jellemzően keleten, a trópusokon őshonos cserje messziről érkezett. Nem hiába volt „borsos” ára, sőt sokáig fizetőeszközként is használták az ősök, amikor a cserekereskedelem a gazdaság alapjait képezte. A leleményes székely mindamellett, hogy étkeit ízesítette a „fekete arannyal”, hamar felfedezte jótékony hatásait, így különféle házi praktikákat is hátrahagytak örökségül, amelyek megkönnyítik a mindennapjainkat.
A székelyek múltja számtalan megpróbáltatással van tele, ugyanakkor jó néhány legendával övezett eseményt, helyet és személyt is megismertünk az idők során. Pár példa: a Gyilkos-tó legendája, a tatárjárás idején mozdíthatatlanná vált csíksomlyói Mária-szobor vagy épp a Rekettye Bors felfedezése. Utóbbiról talán kevesebbet hallottunk, viszont annál különlegesebb ez a nem mindennapos fűszernövény.
A Rekettyés-tető a Kárpátok egyik legmagasabb csúcsa (2021 m) páratlan szépségnek örvend, nem hiába gondosan védett és őrzött része a Kelemen-havasokban levő Nemzeti Parknak. A négy megye találkozó helyének is nevezik, itt olvadnak egybe a Hargita, Maros, Szucsáva és Beszterce megye határai. Emellett a hely páratlanul gazdag állat- és növényvilága Erdély természeti kincseit gazdagítják. Innen származik ez a rendkívüli fűszer, a Rekettye Bors, hiszen ezen a helyen egy rekettyecserjés szomszédságában borsot találtak a székely elődeink. A különleges növényt a Kárpátok ereje táplálja, ezért állta ki a szélsőséges időjárási viszonyok megpróbáltatásait is.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!