
Varga-Pál Petry Zsolt. Azt mindig tudta, hogy vállalkozó szeretne lenni
Fotó: Haáz Vince
Az utóbbi időben mindig csak egy évet tervezett előre az életéből, de egy ideje már foglalkoztatja a gondolat, hogy hol lesz tíz év múlva, ugyanis eddigi terveit már mind megvalósította: megvan a család, amire vágyott, a gyerekek, az otthon, és a munkája lett a hobbija. Most azt tűzte ki célul, hogy a Petry egy ismert gasztronómiai vállalkozás legyen Erdélyben – vallja be Varga-Pál Petry Zsolt, a marosvásárhelyi Petry húsfeldolgozó és -értékesítő, illetve vendéglátással is foglalkozó vállalkozás egyik ügyvezető igazgatója.
2020. február 28., 17:012020. február 28., 17:01
A Petryről sokunknak Jókai Mór megfogalmazása jut eszünkbe: „Mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy de már ebből eszünk”. Az ismert húsüzem marosvásárhelyi székhelyén berendezett irodájának kényelmes és skandinávosan letisztult társalgósarkában fogadott bennünket a Petry vállalkozás egyik ügyvezető igazgatója, Varga-Pál Petry Zsolt, akit szintén lázba hoznak a jó étkek. Ezt talán másképp nem is lehet csinálni. A fiatal cégvezető már a legelején elárulta: nagyon szeret a Petry család vállalkozásaival foglalkozni, és inkább hobbiból vezeti a cégeket, ami nem kis teljesítmény, hiszen csak a Petrynél 350 alkalmazott munkáját kell összehangolni. Ezenkívül pedig még 150 személy dolgozik két másik magánvállalkozásban.
Varga-Pál Petry Zsolt Szatmárnémetiben született, és onnan költözött Székelyudvarhelyre, ahol elvégezte a főiskolát, de nemcsak egy marketingmenedzsment oklevél köti a városhoz, hanem felesége is, Petry Júlia, akivel az egyetemen ismerkedett meg, és 2004-ben költöztek Marosvásárhelyre, majd két lányuk született.
„Azt mindig tudtam, hogy vállalkozó szeretnék lenni. Éreztem, hogy szeretek a magam ura lenni, szeretek dolgokat megvalósítani, ebből adódóan tudtam, hogy valamilyen vállalkozásom lesz. Most már több is van, a Petry mellett még van egy barátaimmal közös vállalkozásunk is, ez németországi szállodák takarításával foglalkozik. Emellett a svájci Biodry névű franchize-t hoztam be Romániába, amely egy forradalmian új falszárító technológiával foglalkozik, és segít megoldani a régi épületek falának nedvesedési problémáit. A Petry már elég szerteágazó, a hentesáru-készítéstől egészen a vendéglátásig terjed, és most már a borászat is beletartozik” – mesélte a fiatal vállalkozó.
Úgy érzi, könnyen megtalálja a közös hangot a kollégákkal, de akivel ez nem megy, azzal nem is tud együtt dolgozni. Teljesítményorientált ember lévén szereti, ha mindenki végzi a dolgát, mert akkor látszik, hogy haladnak, fejlődnek – vallja be. A vállalkozó jól tudja, miért maradhatott fenn az elmúlt közel másfél évszázadban a marosvásárhelyi húsüzem: a család filozófiája az, hogy meg kell őrizni a hagyományokat. Ha az ükapa is ezt csinálta, az feladja a leckét, tovább kell vinni az ősök által elkezdett munkát.
– mondja határozottan a vállalkozó, aki a flekken elkészítésének alapjait jól megtanulta, miután bekerült a marosvásárhelyi Petry családba. „Inkább sütni szeretek, a húsok különböző formában való elkészítése érdekel, de főleg grillezve. Mindig keresem az újdonságokat, hiszen az alapokat a Petry családban megtanultam, például hogy miként kell jól elkészíteni nyakaskarajból a flekkent. Elkezdtem kísérletezni az érlelt marhahúsokkal, hobbimmá vált a marhahúsok érlelése, aztán a hobbiból üzlet lett. Megnyitottuk a bisztrót, de már előtte is szállítottunk vendéglőknek érlelt marhahúst. A marhahúsok érlelését én kísérleteztem ki, mert szeretem a jó húsokat, szeretem látni, ha valaki olyat eszik, amit addig még nem evett” – mondja gasztronómiai fejlődéséről, hozzátéve, hogy vannak titkos receptjeik is, ez is hozzátartozik a Petry családhoz.
„Alkalmazkodunk az újdonságokhoz, hiszen másik hobbim az utazás, jó helyekre menni, új konyhákat kipróbálni, például Olaszországban, Németországban, Spanyolországban vagy Amerikában, az olasz és a spanyol konyhák a kedvenceim. A bisztróban is visszaköszön a Josper, azaz a spanyol szenes sütő, nekik ezen a téren nagy hagyományuk van” – mondja a cégvezető, aki szerint azért van olyan nagy sikere a marosvásárhelyi bisztrójuknak, mert mindig képesek megújulni és lépést tartani a trendekkel. „Félévente új menü várja a vendégeket a bisztróban, vagy a szakácsok, vagy mi az útjaink során hozunk haza új ízeket. Ha tetszik egy íz- vagy látványvilág, azt itthon is elmondjuk, most is van a menüben fokhagymás garnélarák, amit Jamie Oliver egyik étterméből lestünk el. A legfontosabb alapelvünk, hogy olyan alapanyagokat kell használni, amelyek éppen akkor érnek, teremnek, és fontos, hogy helyi alapanyagok legyenek” – fogalmaz.
Szereti látni, ha valaki olyat eszik a bisztróban, amit még addig nem evett
Fotó: Haáz Vince
Ez is trendnek számít ma a gasztronómiában, hogy helyiből dolgoznak a vendéglők, de mint a Petry vezetője mondja, ezzel teljesen azonosulni tudnak, és ezáltal a helyit is erősítik. „Amikor külföldön egy átlagos helyen eszünk, az a tapasztalatom, hogy mi itt, Erdélyben messzemenően jobb alapanyagokból táplálkozunk. Nyugaton finomat és jót, jó alapanyagokból csak egy jobb helyen eszel. Itthon viszont mindenki számára elérhetők a jó alapanyagok” – véli a cégvezető.
Jövőbeli terveikről csak annyit árult el, hogy Kelementelkén van egy régi kúriája a családnak, ahol borpince is van, amit rendezvényhelyszínként szeretnének kiemelni, és megnyitni a konyháját is. Ezenkívül pedig Marosvásárhelyen és Kolozsváron is vannak új, gasztronómiával kapcsolatos terveik.
– nyugtázza a vállalkozó.
Amikor arról érdeklődöm, hogy ki vagy mi a legfontosabb jelenleg az életében, mosolyogva válaszolja, hogy felesége, Júlia és a család a legfontosabb számára, de még inkább az egyensúly megtalálása munka és család között – egészíti ki. „Van két lányom, egy kilenc- és egy tizenkét éves, az ő életük alakítása, nevelése a legfontosabb. Nagy hangsúlyt fektettünk mindig a magánéleti egyensúlyra, igyekszünk külföldre menni együtt, időt tölteni egymással. Ha a gyerekeket kérdezik, szerintük a munka a legfontosabb számomra, azt mondják, hogy apa sokat dolgozik, de számomra ez már hobbi. Az a legfontosabb, hogy egyensúlyban legyen a munka és a magánélet” – vallja be nekünk Varga-Pál Petry Zsolt.
Most azt tűzte ki célul, hogy a Petry egy ismert gasztronómiai vállalkozás legyen Erdélyben – vallja be. Ezenkívül szeretné a svájci vállalat kelet-európai régióját működtetni. Családi téren pedig azt szeretné, ha lányai megtalálnák azokat az értékeket, amelyeket ők is vallanak.
Gyakran utazik külföldre a család. Varga-Pál Petri Zsolt feleségével, Júliával és lányaival közösen próbálják ki a világ éttermeit
Fotó: A Petri család saját albumából
„Szeretném elvinni őket mindenfelé a világban, szeretném, hogy tapasztalatot gyűjtsenek, amire építeni tudjanak. Fontosnak tartom, hogy ne kérkedjenek azzal, amijük van, ne az anyagiakat akarják megmutatni magukból. Továbbá azt, hogy miképpen kell a pénzt megbecsülni, hogyan kell jól visszaforgatni, hogyan kell a pénzzel bánni, hogyan éljenek meg a saját lábukon, önállóan. Az emberi kapcsolatok kialakítása is fontos, hogy képesek legyenek könnyen nyitni mások felé. Kisebbik lányom nehezebben nyílik meg mások előtt, de ha megnyílik, akkor imádnivaló, gondoskodó, kedves. A nagy hamarabb nyit, impulzívabb, teljesen más, nagyon különböznek, de ettől színes az élet” – zárja a beszélgetést Varga-Pál Petry Zsolt.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!