Százéves balhék az udvarhelyi fociban
A Székelyudvarhelyi Hargita futballcsapata 1921. augusztus 6-án, álló sor (balról jobbra): Sorger János, Kiss István, Göllner Ottó, Papp-Zakor Endre, Egyed Ferenc, Balázs (keresztneve ismeretlen), Páll János, Bíró Gyula, Péter József; középső sor:
Fotó: NÉHAI ID. PÉTER ATTILA GYŰJTEMÉNYE
Ha valaki azt hinné, hogy nyolcvan vagy száz évvel ezelőtt tisztább és igazságosabb volt a labdarúgás, mint ma, hatalmasat téved. Bírói tévedések, incidensek, súlyos szabálytalanságok, büntetések akkor is történtek a székelyföldi labdarúgásban. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében a húszas-harmincas évekből villan fel néhány forró helyzetet.
Liget
2021. január 19., 11:152021. január 19., 11:15
A Székelyudvarhelyi Hargita Testedző Egylet és ezen belül a Hargita labdarúgócsapat 1919 októberében jött létre, ám az első mérkőzéseket csak két évvel később játszotta az együttes. A bemutatómeccsen, 1921. június 19-én 3–0-ra verte a Székelykeresztúri Athlétikai Club csapatát, majd még néhány előkészületi találkozó után megkezdődött a területi bajnokság.
A Brassói Brașovia elleni idegenbeli bajnoki találkozót 1921. augusztus 28- án játszotta a Hargita. A brassói meccs a korabeli újságtudósítás szerint hemzsegett a bírói hibáktól.
A közönség jó része közbekiabált: »Hands, 11-es!«. A bíró ezt nem véve fi gyelembe cornert ítél. A Brasovia jobb szélsője felveszi a labdát és felállítja a corner vonalra. Az elfogult közönség újra ismétli közbeszólását. Erre a szövetségi vizsgázott bíró 3 Hargita játékos füle hallatára (Zakor, Solymosy II. és Egyed) kijelenti: »Én nem láttam biztosan, hogy hands vagy nem, de a közönség azt kiabálja«, és a már megítélt cornert a bíró kézjelzése 11-es büntetővé változtatja, melyből gol lett.” Szóval így is működött akkoriban a labdarúgásunk, a közönségnek nagyobb szava volt, mint a játékvezetőnek.
Fotó: Székely Közélet hetilap
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!