A Székelyudvarhelyi Hargita futballcsapata 1921. augusztus 6-án, álló sor (balról jobbra): Sorger János, Kiss István, Göllner Ottó, Papp-Zakor Endre, Egyed Ferenc, Balázs (keresztneve ismeretlen), Páll János, Bíró Gyula, Péter József; középső sor:
Fotó: NÉHAI ID. PÉTER ATTILA GYŰJTEMÉNYE
Ha valaki azt hinné, hogy nyolcvan vagy száz évvel ezelőtt tisztább és igazságosabb volt a labdarúgás, mint ma, hatalmasat téved. Bírói tévedések, incidensek, súlyos szabálytalanságok, büntetések akkor is történtek a székelyföldi labdarúgásban. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében a húszas-harmincas évekből villan fel néhány forró helyzetet.
2021. január 19., 11:152021. január 19., 11:15
A Székelyudvarhelyi Hargita Testedző Egylet és ezen belül a Hargita labdarúgócsapat 1919 októberében jött létre, ám az első mérkőzéseket csak két évvel később játszotta az együttes. A bemutatómeccsen, 1921. június 19-én 3–0-ra verte a Székelykeresztúri Athlétikai Club csapatát, majd még néhány előkészületi találkozó után megkezdődött a területi bajnokság.
A Brassói Brașovia elleni idegenbeli bajnoki találkozót 1921. augusztus 28- án játszotta a Hargita. A brassói meccs a korabeli újságtudósítás szerint hemzsegett a bírói hibáktól.
A közönség jó része közbekiabált: »Hands, 11-es!«. A bíró ezt nem véve fi gyelembe cornert ítél. A Brasovia jobb szélsője felveszi a labdát és felállítja a corner vonalra. Az elfogult közönség újra ismétli közbeszólását. Erre a szövetségi vizsgázott bíró 3 Hargita játékos füle hallatára (Zakor, Solymosy II. és Egyed) kijelenti: »Én nem láttam biztosan, hogy hands vagy nem, de a közönség azt kiabálja«, és a már megítélt cornert a bíró kézjelzése 11-es büntetővé változtatja, melyből gol lett.” Szóval így is működött akkoriban a labdarúgásunk, a közönségnek nagyobb szava volt, mint a játékvezetőnek.
Fotó: Székely Közélet hetilap
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!