
A fiatal házaspár saját pékségük előtt
Fotó: Makkay József
A koronavírus-járvány okozta bezártság idején többen megtapasztalták a házikenyér utánozhatatlan ízét. A kereskedelemben azonban csak ritkán vásárolhatunk hagyományos, fatüzelésű kályhában készülő kenyeret. A Máramaros megyei Koltón egy házi pékségbe invitálja olvasóit a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró melléklete.
2021. április 07., 11:312021. április 07., 11:31
Aki kóstolt már fával kifűtött sütőkemencében készülő házikenyeret, amiben az évezredek óta hagyományos négy összetevő – liszt, kovász, víz és só – található, az minden bizonnyal addig keresgél, amíg a kereskedelemben is rátalál és azt vásárolja. A hagyományos készítésű kenyérhez ragaszkodó fogyasztónak azonban nincs könnyű dolga, mert üzleteinkben
Sok forgalmazó ugyan házikenyérként állítja be a különböző színezékekkel megbarnított és adalékanyagokkal „fellazított” pékárut, de a kenyér állaga már érintésre is elárulja, hogy „hamisítványról” van szó.
Házikenyér Koltón előállított hústermékekkel és sajtta
Fotó: Makkay József
Érdemes tehát kiemelni azokat a kézműves sütődéket, ahol elköteleződéssel és sok kézi munkával készül az igazi házikenyér.
A fiatal házaspár, Bencze Ferenc és Julianna kenyérsütő történetének előzményei Kolozsváron kezdődtek, ahol a székelyföldi fiatalasszony egyetemen tanult. Mivel odahaza az otthon sült kenyérhez szokott, a kincses városban is keresgélni kezdett, mígnem ráakadt egy kisvállalkozóra, aki kenyeres bódéjában jellegzetes házikenyeret árult. Amikor hétvégén férje szüleihez utaztak a Nagybánya melletti Koltóra, mindig vittek magukkal több napra elegendő kolozsvári házikenyeret, és a családban egyre több megrendelőjük akadt. A cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!