
Fotó: Biró István
A Szalamandrák éjszakája című kötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Régésznek készült, művészettörténetet tanult, író lett. Márton Evelin műveiben összegyúrja a valóságot és a képzeletet, őt ismerhetik meg az Erdélyi Napló e heti legfrissebb számából.
2021. március 25., 08:492021. március 25., 08:49
2021. március 25., 11:042021. március 25., 11:04
Mennyire felelősek a szülők, hogy mit olvas egy gyermek, íróként, szerkesztőként hogyan ítéli meg az erdélyi könyvkiadást, terjesztést, és meg van becsülve erkölcsileg és anyagilag egy író? – ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt Márton Evelin a vele készített interjúban.
„Pályakezdőknek azt szoktam javasolni, hogy találjanak egy becsületes munkahelyet, amiből meg tudnak élni, és amellett írjanak.
A megbecsülés változó: ha valakit felkap a világháló, akkor a kvalitásaitól függetlenül lehet, hogy menő lesz, de a megbecsülése is körülbelül ilyen vékony jégen táncol. Sok függ attól, ki milyen porondon mutatja meg magát.
Ez is munka, olyan, mint a kertásás, csak lehet, később jön meg a gyümölcse. Ha egyáltalán megjön… „ – válaszolja a megbecsülését firtató kérdésre.
Élső kötete nem várt ajándék, meglepetés volt számára
Fotó: Kovács István
Márton Evelin Kolozsváron született 1980. március 5-én. A Brassai Sámuel Gimnáziumba járt középiskolába, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen művészettörténetet tanult. 2002-től az RMDSZ elnöki hivatalának sajtótanácsosa volt, 2005 óta a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa. Kötetei: Bonjour Leibowitz (novellák és más szövegek), 2008; Macskaméz (novellák és más szövegek), 2011; Papírszív (regény), 2012; Szalamandrák éjszakái (regény), 2015.
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!