
Fotó: Biró István
A Szalamandrák éjszakája című kötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Régésznek készült, művészettörténetet tanult, író lett. Márton Evelin műveiben összegyúrja a valóságot és a képzeletet, őt ismerhetik meg az Erdélyi Napló e heti legfrissebb számából.
2021. március 25., 08:492021. március 25., 08:49
2021. március 25., 11:042021. március 25., 11:04
Mennyire felelősek a szülők, hogy mit olvas egy gyermek, íróként, szerkesztőként hogyan ítéli meg az erdélyi könyvkiadást, terjesztést, és meg van becsülve erkölcsileg és anyagilag egy író? – ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt Márton Evelin a vele készített interjúban.
„Pályakezdőknek azt szoktam javasolni, hogy találjanak egy becsületes munkahelyet, amiből meg tudnak élni, és amellett írjanak.
A megbecsülés változó: ha valakit felkap a világháló, akkor a kvalitásaitól függetlenül lehet, hogy menő lesz, de a megbecsülése is körülbelül ilyen vékony jégen táncol. Sok függ attól, ki milyen porondon mutatja meg magát.
Ez is munka, olyan, mint a kertásás, csak lehet, később jön meg a gyümölcse. Ha egyáltalán megjön… „ – válaszolja a megbecsülését firtató kérdésre.
Élső kötete nem várt ajándék, meglepetés volt számára
Fotó: Kovács István
Márton Evelin Kolozsváron született 1980. március 5-én. A Brassai Sámuel Gimnáziumba járt középiskolába, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen művészettörténetet tanult. 2002-től az RMDSZ elnöki hivatalának sajtótanácsosa volt, 2005 óta a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa. Kötetei: Bonjour Leibowitz (novellák és más szövegek), 2008; Macskaméz (novellák és más szövegek), 2011; Papírszív (regény), 2012; Szalamandrák éjszakái (regény), 2015.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!