
Fotó: Makkay József
Több évtizeden át fizikatanárként dolgozott az Arad megyei Pécskán, de pedagógusi munkáját nyugalmazott tanárként is folytatja. Közben helytörténeti könyveket ír és románról magyarra fordít tankönyveket. Nagy Istvánnal többek között a rossz minőségű hazai tankönyvekről és a „reformlázban” élő, de megkövült romániai közoktatásról olvashatnak beszélgetést az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2022. február 17., 11:392022. február 17., 11:39
„Három éve mentem nyugdíjba, de fizikatanár hiányában továbbra is vállaltam az órák megtartását. Egyik szeptemberi szünetben mondta az igazgató, hogy ha aki vállal tankönyvfordítást, iratkozzon fel. Megtettem, mert
Az egyik kollégát megkereste egy román kiadó, ő a fölkínált két tankönyvből csak az egyik lefordítását vállalta. Így kerültem képbe a Litera Kiadónál, és mostanra négy tankönyvük általam készített fordítását fogadta el az oktatásügyi minisztérium. Nem könnyű munka, nem kell ingyen dolgozni, de túlfizetve sincs. Két tankönyvben a román kijelentő mondatokat a magyar lektor felszólító mondatokként kezelte, és az egyikben 386 mondatvégi pontot felkiáltójelre cseréltetett... „ – idézte fel Nagy István.
Nagy István fi zikatanár szerint gyenge az érdekérvényesítésünk a bukaresti tanügyminisztériumban
Fotó: Makkay József
Mint megjegyzi ami a tankönyveket illeti, a legnagyobb problémát abban látja, hogy megtaníthatatlan mennyiségű és mélységű tanulnivaló van bennük. „ A 8–9 éves gyerekeknek 17–18 éveseknek való fogalomrendszert kellene ismerniük, megtanulniuk és használniuk. Ennek pedig egyenes következménye a leszakadás.
Sajnos Romániában nincs tankönyvkritika, de a minőségbiztosítási eljárások is hiányoznak. Egyetlen tankönyvet sem próbálnak ki előzetesen. Nincs próbahasználat közbeni ellenőrzés, majd javítás” – reagál. A teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
szóljon hozzá!